Selyem és Vonzalom

A szoba félhomályban úszott, a gyertyák aranyló fénye lágyan nyaldosta a bársonyos függönyöket, miközben a levegőben finom parfümillat keveredett a selyem és a bőr meleg aromájával. Az éjszaka csendje körülölelte a teret, mintha maga az idő is lelassult volna, hogy élvezze a pillanat minden érzéki rezdülését.

Ő az ágy szélén ült, hosszú lábait kecsesen keresztbe vetve, finoman ringatta őket, mintha tudta volna, hogy minden egyes mozdulata izzó feszültséget kelt. A harisnya fényesen simult végig formás vádliján, a finom nejlon alig észrevehetően feszült rá, mégis ott volt minden apró hajlatban, minden rejtett vonalon. Egyetlen gesztusával többet mondott el, mint bármelyik szó – egy lassú keresztbe tett mozdulat, a bokáján végigsuhanó ujjai, ahogy végigsimították a vékony anyagot, amit az egész nap viselt.

Tudta, hogy figyelik.

A fotelben ülő férfi szinte mozdulatlan volt, tekintete a harisnyás lábak ívén pihent, ahogy a fény végigtáncolt rajtuk. Az érzéki látvány szinte elektromosságot szőtt a levegőbe, mintha a vágy maga is kitapinthatóvá vált volna.

– Szereted a látványt, ugye? – szólalt meg végül a nő, hangja mézédesen csendült, egy apró mosoly játszott az ajkán. Nem volt szüksége válaszra, tudta jól a feleletet.

Lassan előrehajolt, hogy közelebb csúsztassa magát hozzá, és közben a harisnyás lábujjai finoman megmozdultak, mintha játszadoznának a gondolattal, hogy megérintsék a férfi térdét. Az anyag halk surrogása tökéletesen illeszkedett a gyertyák pattogó fényéhez.

– Tudod, hogy mióta viselem ezt a harisnyát? – kérdezte pajkosan, ahogy végigsimított a combján. – Egész nap… minden egyes mozdulatom benne élt tovább. Érezted már valaha egy nő illatát ennyire közelről, anélkül, hogy megérinthetted volna?

A férfi ajkai megremegtek, mintha mondani akart volna valamit, de a lélegzete elakadt. A nő finoman hátradőlt, kezei a bokájára siklottak, és lassan, élvezettel kezdte lehúzni a harisnyát, ahogy a bőre végre felfedte magát a világ előtt. A férfi tekintete fogva tartotta a mozdulatot, mintha az idő maga is megállt volna ebben az érzéki pillanatban.

A nő egyik lábát kecsesen felemelte, majd a férfi térdéhez érintette a meztelen bőrt. Az érintés olyan finom volt, mint egy lehelet, mégis robbanásszerű vágy hullámzott át a férfi testén.

– Most már te is érzed, igaz? – suttogta, miközben egyik lábujjaival játékosan végigsiklott a férfi nadrágján, éppen csak érintve azt, amit annyira vágyott.

A férfi nem bírta tovább. Ujjai ösztönösen mozdultak, hogy megérinthessék a lábát, hogy végigsimítsanak rajta, hogy érezzék a selymes bőr és a finom nejlon találkozását… de a nő egy huncut mosollyal visszahúzta magát.

– Nem ilyen könnyen… – csóválta meg a fejét játékosan. – A legjobb dolgokért várni kell.

A férfi szemei izzottak a vágytól, ahogy végignézte, amint a nő lassan visszahúzza a harisnyát, mintha csak visszazárná magába az egész este ígéretét.

A játék még csak most kezdődött...