Félelem, Alfaság, Önbizalom. - Reakció Fenrirson és Imreedina104 blogbejegyzésére.

(Reakció erre: A Felvett (Eljátszott) Domináns Szerep és a Belsőből Fakadó Őszinte Dominancia Különbségei)

Ez egy reakció blog, de egyszerre két blogra is, és önmagában is értelmezhető gondolatok vannak benne, így sima blog-ként teszem ki, és csak megjelölöm a felhasználókat akiknek a blogjára szánom.

Fenrirson - A Felvett (Eljátszott) Domináns Szerep és a Belsőből Fakadó Őszinte Dominancia Különbségei

Szép munka. Tartalmas és gyönyörű a formázás.

Szerintem az 5-ös és a 7-es pont az ami túlságosan is leegyszerűsíti a dolgokat.

"5. Önbizalom vs. Sérülékenység és Komplexusok

1. Belső dominancia: Az önbizalom belülről fakad, nem külső visszaigazolásból. Az illető nem fél attól, hogy sebezhető legyen vagy hibázzon.
2. Eljátszott dominancia: Az ilyen ember gyakran kompenzálja a belső bizonytalanságait azzal, hogy dominánsnak akar látszani. Ha valaki megkérdőjelezi az „erejét”, azonnal védekezővé vagy agresszívvé válik."

Szerintem:

Mindenki sebezhető, nincs sebezhetetlen ember. Valahol, mindenki puha. A félelem hasznos. Segít elkerülni a hibát és felismerni azt. Ha az ember nem fél a hibától, akkor mi akadályoza meg abban hogy elkövesse? Ez a félelem lényege, egy belső jelző rendszer, amikor félsz valamitől, akkor figyelmezteted magad arra, hogy itt bizony figyelni kell. A félelem nagyon fontos érzés, és érzések nélkül egy férfi, tényleg csak egy darab kő. Baj akkor van ha valaki nem néz szembe a félelmeivel és menekül előle. Egy domináns férfi fél, de szembe néz a félelmével.

A Dodó is a félelem hiánya miatt halt ki. A félelem tart minket életben.

Az teljesen más kérdés, hogy ezt a félelmet hogy kezeli valaki. Hogy hagyja eluralkodni magán, és agresszívé, kiszámíthatatlanná válik tőle, vagy tudja a helyén kezelni és előnyt kovácsol belőle.

A félelem egy jelzés, hogy itt baj lehet, figyelni kell. Nem azt jelzi, hogy már baj van. Akkor félsz amikor ki kell ugrani egy repülőből, nem akkor, amikor már már zuhansz és nyitod az ernyőt. És ezt kezelik sokszor rosszul az emberek.

Az önbizalom hiányról meg annyit, aki nem kérdezi meg magától, hogy "biztosan jól csinálom?" Az honnan tudja hogy biztosan jól csinálja-e? Fontos hogy az ember rendszeresen megkérdőjelezze magát, csak nem szabad hagyni hogy a bizonytalanság elöntse. Ha valaki nem kérdezi meg magától, hogy jól csinálja-e, nem inog meg néha az önbizalma, az lehet hogy fél a választól és nem mer szembe nézni vele.

"7. Alfa Férfi Szerep vs. Hamis Macsóság

1. Belső dominancia: Az igazi domináns férfi alfa hímként is megállja a helyét a mindennapi életben. Az emberek természetesen tisztelik, mert bölcs, felelősségteljes és nyugodt erőt sugároz.
2. Eljátszott dominancia: Az ilyen ember gyakran csak a BDSM szituációkban akar domináns lenni, de a való életben bizonytalan, sikertelen vagy mások által nem tisztelt személy.

👉 Honnan ismerhető fel?

A valódi domináns az élet minden területén vezetői szerepbe kerül, míg az eljátszott domináns csak a hálószobában próbál dominálni, és a mindennapokban nem tudja fenntartani ezt a szerepet."

Szerintem: Ez sokszor nem ilyen egyszerű. Én például nagyon fiatalon kezdtem el dolgozni, és nem tipikus diák munkám volt. Sok időt töltöttem fiatalon, nálam sokkal idősebb, cégvezetők, showman-ek között, ahol gyakorlatilag csak, mások önbizalom, és tesztoszteron tengerében igyekeztem, gyerekként a felszínen maradni. Azóta saját projektekbe kezdtem, saját emberekkel, saját érdekekkel, ahol én vagyok az alfa és a falkavezér. De nem szakadtam ki a régi környezetből, így még mindig benne vagyok, legalább egy, olyan környezetben, ahol messze nem én vagyok az Alfa. És ez egy nagyon jó reality check. Nem árt ha az ember néha vissza megy bétába, és megnézi mi van odalent, esetleg tanul más Alfáktól. Én nem tartom egészségesnek ha valaki az élet MINDEN területén vezető szerepbe kerül. Az állatoknál ez más, ott nem rejt magában akkora veszélyt az egó. Az emberek viszont nagyon egoisták, észre se veszik ha az egó átvette az irányítást.

Az érzelmi sérülések

Nem létezik olyan ember, akinek ne lenne érzelmi sérülése. Az érzelmi sérülés nem szégyen.

Aki érzelmileg sérthetetlennek gondolja magát, az vagy nem tudja mit jelent az érzelmi sérülés, vagy az egó beszél belőle. Az érzelmi sebek ugyan olyan sebek mint egy kígyó harapás a vádlin. Tud macsó lenni. Csak meg kell tanulni kezelni és gyógyítani. Eltűnni sose fog, mindig ott lesz. De ha megtanulja kezelni az ember, akkor gyengeségből, erényt, tapasztalatot kovácsolhat belőle.

Itt egy durva, de gyakori példa.

Meghal az egyik közeli szeretted. Nincs az a magát alfának gondoló személy akinek ez-ne okozna érzelmi sebet. Akinél ez nem okoz sebet, ott komoly a baj. Egy ilyen seb mindnekinek nagyon fáj, és el kell vele tölteni egy kis időt, mire megtanulja kezelni az ember. De ha megtanulja kezelni valaki, akkor azt a tudást tovább adhatja másnak, és segíthet neki a saját problémáival.

Egy érzelmileg elérhető férfi, sérülékeny. De ez a sérülékenység semmi rosszat nem jelent ha tudja kezelni a férfi.

Ha valaki szeretne érzelmileg elérhetővé válni sokat segíthet ez a könyv.

Ferles Péter - Hogyan válj érzelmileg elérhető férfivé

Imreedina104 - áldominancia "Az igazi domináns nincs társkeresőn, nincs rá szüksége, erős egyéniség."

+itt is van lelki sérültezés.

Ha ez a gondolatmenet igaz, akkor mit keresnek itt a szubok és mit keresnek a dominánsok? Minden domináns találja meg a szubját az utcán, iskolában, munkahelyen, sarki kávézóban?

Én eredetileg, egy vidéki kisvárosból jöttem. A családi fészkem 60km-es közelében senkit nem ismerek akit, kicsit is érdekelne a bdsm. Hol kellene akkor ismerkednem? A bdsm egy olyan dolog amit sokan nem fogadnak el Magyarországon és vasvillával üldözik. Nem célszerű dominánsként a munkahelyen, bárokban, iskolában, bdsm kapcsolatot keresni, mert 100-ból egy embert fog érdekelni a bdsm. Ha bdsm dominánsként, nem bdsm társkeresőn ismerkedsz, akkor a legjobb lehetőséget veszed el magadtól arra, hogy megtaláld azt akit keresel.

Én amúgy switch vagyok. Sokan gondolják úgy hogy aki switch, az nem lehet igazán domináns vagy szubmisszív. Ez nem igaz. sokkal inkább azt jelenti, hogy nem ragaszkodok minden áron, egyik állapothoz se. Ha a helyzet úgy kívánja, úgy látom jónak, másnak így tudok örömet szerezni, akkor szerepet váltok. Ettől nem csorbul se, a domináns énem, se a szubmisszív. Sőt, a spektrum bármelyik pontján eltudom helyezni magam. De erről majd egy másik blogban írok egyszer.

Nyitva hagyom a komment szekciót. Bárki nyugodtan leírhatja a gondolataid, vagy ha máskép gondolja a dolgokat.