Back to the future

Ejjel irtam egy rovid blogot. Aztan reggel veletlenul toroltem. Erthetetlen.
Azert illene mar ismerjem melyik gomb mire valo… A vegen meg kilovok valami atomraketat🙄😅

De mi a szart is irtam?
Valami olyasmit, hogy…

Kiskoromban csodaltam a noket.
Szent meggyozodesem volt, hogy valami legies egi tunemenyek, tokeletesek, meg pukizni sem pukiznak.
Igy is alltam hozzajuk.
Arrol fantazialtam kisfiukent, hogy almaim nojet megmentem a hetfeju sarkanytol.

Mar nem lehet ram azt mondani, hogy kisfiu vagyok.
A hetfeju sarkanyok maradtak. Csak mar tudom, hogy legyen szo baratsagrol, partnerrol, szerelemrol senki sarkanyat nem gyozhetem le helyette.
Maximum segiteni tudok benne, persze csak annak aki hagyja. S nem utolso sorban elfogadja, hogy letezik a sarkanya s felfogta, hogy nem en vagyok a sarkany. De a het fej levagasabol meg akkor is neki kell kivegye az oroszlan reszt.

Valoszinuleg ebbol a gyerekkori hozzaallasombol fakad, hogy van bennem egyfajta “utana nyulas” skill.
Amit olyan szempontbol nem banok, hogy igyekszem megorizni a gyermeki enemet. A racsodalkozas, a lelkesedes, a csillogo szem kepesseget.
Ezek nelkul az ember hiaba el, halott. Plusz a nagy tudatossag, a felnott-felnott kapcsolatra vagyas tengereben elfelejtodik, hogy igazan mely kapcsolat csak a gyermeki enek jelenletevel lehetseges.
Viszont a gyermekiesseg nem egyenlo a gyerekesseggel.

S el is jutottunk a blog erdemi reszehez.
Mert tisztelet a kivetelnek, de nagyon sokan egyszeruen gyerekesek.
A sarkanyuk ezert okadja a tuzet.
Hianyzik az onreflexio, tombol a kettos merce, tombol az ego, hianyzik a valosag/igazsag kimondasa, porog a masok/ a masik hibaztatasa, elnek s virulnak a komplexusok es azokbol fakado dontesek, hianyzik a korrigacio, hianyzik a megbocsajtas es meginkabb a bocsanat keres kepssege… s igy tovabb.

Sokaig hitegettem magam azzal, hogy ez nem szamit, ez nem baj. Hisz senki sem tokeletes es nem is kell annak lennie senkinek.
Sokaig voltam megerto, kitarto, sokaig nyultam utana olyan baratnak, partnernek, szerelemnek ahol sajnos a fenti lista be van kapcsolva.
Vagy semmire nem jutottam vele vagy X ido mulva ugyanoda ahol elotte voltunk.
“Lapatolod bele haver, ez egy feneketlen kut.”

Ezert valtozott meg a protoklom. Senki utan nem nyulok. Ott az ajto. Ha betalaltal ki is talalsz. Eloszor az volt az elkepzelesem, hogy vissza is talalsz, ha akarsz.
De ezt vegul modositottam. Adott esetben vissza lehet talalni, viszont csak akkor nyilik, ha sikerul kinyogni par varazsszot.
Peldaul azt, hogy “Ne haragudj!”
Ez a legjobb szuro.
Ez erosen arra utal, hogy a fenti lista jelentos reszet sikerult felulirni.
Alapvetoen barmilyen elore vivo tett kulcsa.
Akinek nem sikerul lehozni, annak folosleges barmit magyaraznom.
Akinek sikerul annak pedig mar nem kell magyarazzam…