Nem is kerdes, inkabb valasz

Sokat agyaltam azon, hogy miert olyan nehez, miert olyan ritka, miert adatik meg olyan keveseknek...?

Marmint egy tenyleg jo parkapcsolat, egy minosegi parkapcsolat. Olyan amilyet sokan szeretnenk.
Mert az, hogy ket ember egyutt legyen valami vicek-vacak kapcsolatban az nem nagy cucc.
Szoval mi a faszert nem?
S egy regi, reszben viccnek szant, reszben kozhelyes kerdesben talaltam meg a valaszt:

Elso randis kerdes:
“Mennyire vagy tisztaban a traumaiddal, az elnyomott erzelmeiddel es mennyire dolgozol aktivan, hogy meggyogyitsd oket, mielott kivetitened ram azt a sok szart??”

Szerintem itt van a kutya elhantolva!
Mert azt adom, hogy nagyon keves emberrel illunk ossze ugy igazan, azt sem zarom ki, hogy csak eggyel.
De az nem igaz, hogy nem talaljuk meg egymast. Sokan megtalaljak. Sot valoszinuleg mindenki talalkozik/osszefut vele.
S itt elesedik be az idezet.
Mert az, hogy mindnekinek vannak traumai, elnyomott, elfojtott erezesei, felelmei, komplexusai az adott. Ennek semmi koze a Bdsm-hez. (Sot...)
Szoval ezekbol fakadoan mindannyiunknak vannak kattanasai...csak az a kerdes, hogy ki mennyire van veluk tisztaban, mennyire dolgozik a meggyogyitasukon s hol tart benne...

Ergo ez egy kikerulhetetlen dolog. Marmint, ha valaki valami kicsit is magasabb szintu kapcsolodasra/kapcsolatra vagyik.
Ugy feltetelezem, hogy minel magasabb szintu/melyebb egy kapcsolodas/kapcsolat annal alacsonyabb az az ingerkuszob, ahol ez a sok szar felszinre tor.
S minel alacsonyabb szintu, kisebb rezgesszamubb annal magasabb vagy el sem eri. Ergo ott meg csak a fejlodesnek az eselye sincs meg. Emiatt vetettem el azt a grandiozus otletet, hogy olyannal kene kezdeni aki ki sem valtja a kattjainkat. De ez nem jo irany, hanem menekules lenne a sajat szarjaink elol.

S valahol itt ertunk el odaig, hogy valoszinuleg minden ember eletebe megjelenik az az ember.. Minden zsaknak megvan a foltja!
Kerdes, hogy hol tartanak a sajat dolgaik ismereteben, kezeleseben, gyogyitasaban. Miket vetitenek ki egymasra.
S amikor kivetitik, akkor egyenileg es egyutt mit kezdenek vele.
Elfogadjak, kezelik, megoldjak vagy....De nyilvan a megoldjak egyenileg es egyutt a befuto.

Leirva ez eleg egyszerunek tunik😅
Amikor benne van, megeli az ember az mas.
Mas nezni a Tv-ben a haboru kepeit es ott lenni a fronton amikor bombaznak.
Nyilvan kinek mi.
Nekem az jott le az eddigi eletem es masok tapasztalatain keresztul, hogy “Ami rajtam mulik, az rajtam nem mulhat!”
De mivel kapcsolatrol, raadasul minosegi kapcsolatrol szol a bejegyzes, abban pedig mindig ket ember vesz reszt, ugy fogalmazok, hogy...
Ami rajtunk mulik, rajtunk ne muljon!

Ezert irom at a fenti, kicsit ironikus idezetet, mert csak az egyik felrol van benne szo...Helyesen szerintem ugy hangzik, hogy:
Mennyire vagyunk tisztaban a traumainkkal, az elnyomott erzeseinkkel es dolgozzunk rajta aktivan, hogy meggyogyitsuk oket? Ahelyett, hogy azt a sok szart kivetitjuk egymasra!