Paradoxon...

Tuti, hogy az onismetles mocsaraba fogok sullyedni, de kenytelen vagyok, mert “halott koroket futottunk sajat hazunk tajan”.
S nem, ez nem rinyalas, nem jo vagy rossz. Egyszeru megallapitas.

Van egy kezdo lany ismerosom.
Parszor jatszottunk, de mar reg nem es nem is fogunk, atmentunk friend zone-ba.
Megvan a maga baja, valik, “csapkodja” a ferje, “csapkodjak” a szubok, domok, csajok, csapkodja az elet.
Nem kell bemutatni, ismeros ez sokunknak.

Amit birok a csajban, hogy nem adja fel.
En is dobtam mar ki az eszkozeim, szaladtam “haza” “bucira vert fejjel” (kepletesen ertem), nyomtam mar el a vagyaim (nem csak szexualis ertelmben ertem)
Mindannyian jartuk mar meg a poklot es a mennyet itt.
Megjartuk, jarjuk vagy meg fogjuk jarni. Ez altalaban ilyen.
S probaltunk ezer es ezer alternativ megoldast. De egyik sem vezetett celra.
Egy idore meg lehet pihenni (neha kell is), idonkent fel lehet adni.
Pillanatnyilag adhat ez megnyugvast, pillanatnyilag el lehet terelni a fokuszt massal. Az elet egyeb teruleteire koncentralni, sot kell is. Lehet kapcsolatokbol ki ,kapcsolatokba bele es kapcsolatokba visszamenekulni, lehet azt mondani, hogy itt a vege s ne tovabb.
Ezekkel csak terelunk a valodi feladatrol, valodi vagyunkrol. Lehet napokig, hetekig, evekig is terelni. Minel tovabb terelunk annal rosszabb.
Mert ezekkel valojaban csak elodazzuk a dolgot.

Mert van egy “problemank”.
A felesegem elott volt egy baratnom, egyutt eltunk 1,5 evet. Nem volt egy jo kapcsolat na.
Egy valamiert erdemes volt ot, pontosabban az apukajat megismernem.
Idezem az apukajat:
“Olyan, hogy problema nem letezik. A problemakat feladatokka kell alakitani es meg kell oket oldani.”
Yepp
Marpedig akar hany kort futok/futunk, akar mit talalok/talalunk ki vagy allunk fejen...Ennek a feladatnak egyetlen egy valodi megoldasa van. S ezt mar ezerszer leirtam:
Megtalalni azt a not/ferfit akivel az eletben es a Bdsmben is meg tudjuk elni a sajat es a kozos vagyainkat. S vele kelunk, fekszunk.
Ez az egy!
Nincs mas ut.

S ezt nem azert mondom mert rogeszmes vagyok, nem azert mondom mert belebuzultam a Bdsmbe. (A Bdsm amugy is csak egy szelete ennek a tortanak. Sot inkabb a hab a tortan.)
Hanem azert, mert minden mas szelkergetes, ez az egyetlen valos es hosszutavu megoldas.
Nem kell, hogy tetszen, nem kell ehhez mosolyogni. Csak fel kell fogni es szem elott tartani.
Akkor is amikor pillanatnyilag, elonti a szar az agyunkat, faj a lelkunk, elcsuggedunk, elfaradunk. Tele szalad a hociponk.
Mert akkor is csak ez az egy ut van.
Oszinten?
Hat nekem is tele van a tokom vele🤷🏻‍♂️
De mi a faszt tudok csinalni? Ez az ut van csak.


S a tapasztaltsag sem segit mindenben.
Talan csak abban, hogy minel talasztaltabb az ember, annal hamarabb tisztul ki a kod, annal hamarabb latja a fatol az erdot. S esetleg, mar jobban tudja, hogy ehhez mire van szuksege. De csak ennyi. Ennyit segit a tapasztalat.
De tenyleg nem a tapasztalat vagy a kor az ami ezt megadja, hanem a felismeres.
Beszelgetek mostanaban egy 20-on eves lannyal.
Azert irtam ra mert, olvastam a lapjan, hogy mindig is erdekelte ez a vilag, de eddig nem ment bele jobban s ez ra is nyomta a kapcsolataira a belyeget.
Zsenialis, hogy ezt ennyi idosen igy tudja s mostmar tudatos ebben. (Drukkolok neki, hogy talaljon is.)

Nade visszaterve...
En is tettem mar magam parkolopalyara s most is azon vagyok.
De mindegy mi a kutyafaszat csinalunk, mivel terelunk, hova bujunk, ebbol a kutyaszoritobol csak igy tudunk kimaszni.
Addig csak halott koroket futunk sajat hazunk tajan...
Nincs mantra, nincs varazsige, csak ez az egy mod van ra!
Elobb vagy utobb a parkapcsolati es szexualis eletunket rendbe kell hozzuk. S azt igy tudjuk csak.
Egyreszt, mert az ember tarsas leny. Masreszt, csak igy van/lesz meg a balance.
Szinglikent vagy kapcsolatbol kikandikalva keves, hianyzik vagy toltoljuk. Mint annyi mindent ezt is csak parkapcsolatban lehet igazan megelni es az elet tobbi dolga koze idealis mertekben beilleszteni, a helyen kezelni.

Hogy miert paradoxon?
Mert elso ranezesre (sot sokszor a sokadik ranezesre is) nem tunik logikusnak, hogy abba az iranyba menjunk, ami felforgatta a kis kiszamithato eletunket.
S barki barmit bemagyarazhat maganak s en is barmit bemagyarazhatok magamnak.
De, ha megnyugodva esszel vegig gondoljuk ez az egy logikus megoldas van. S amugy is, ha a szivunkre tesszuk a kezunket, hat valojaban erre vagyunk mindannyian bassza meg!