Megint itt állok, a zuhanyból kilépve. Amit rajtam hagytál magadból, már lemostam magamról. Az ízed sincs már a számban, az orromban sem érzem már az illatod.
Aztán a tükörben meglátom...
Piros, ívelt kis vonalak a vállamon. Belémharaptál. A fogad nyoma a bőrömön. Apró, pici ajándék. Csak úgy. Emlékbe. Tőled nekem.
A mellemen egyre kékebbé váló folt. Az ujjad nyoma. Szorítottál, markoltál, magadnak akartál. Fájt. Élveztem. Pár napig még elkísér. Úgy szeretem.
Megfordulok. Elmosolyodom. Az ujjammal finoman a bőrömhöz érek. Még meleg. Halványul a pír a fenekemen, de kiélvezem.
Egy picit még itt vagy velem.
Hozzászólások (0)