Érzés

Szeretem ahogy mozdul alattam, ahogyan szinte összeforr a két test. Ahogyan ütemre mozdul, ring alattam s én ringó csípővel a semmibe veszek. Szeretem a bőrének párolgását azt a semmihez sem fogható illatot, ami a lelkemig hatol. Szeretem szőrének lágy selymét, ahogyan a bőrömhöz ér. Szeretem a vadságát, lágyságát. Olykor intenzív, olykor lágy ütemét. Szeretem a kifulladást, az agyam ürességét amit okoz, szeretem ahogyan engedelmeskedik csupán a mozdulatomra. A mindent feledtető extázist.
Hej de rég is volt ilyen, pedig tényleg szeretem/szerettem azt az élményt ami egy nemes paripa, vagy egy rideg tartású magyar ősnemes hátán élhető át.
Lehet újra megpróbálom valamikor :)