Blog - Lillith

locsogások vége
Várlak, minden nap várlak, égő gyötrelemmel, izzó vágytól fűtött lélekkel,...

Még mindig csak locsogok
Holnap du. lejár a VIP-em... Ennyi fért egy hét locsogásba, igaz ki sem...

csak locsogok még egy kicsit
Oly sokszor játszottam a gondolattal, pár alkalommal megéltem, milyen mikor...

csak locsogok ismét
Az este volt egy beszélgetés... szóba került, hogy olykor melltartó nélkül,...

Csak locsogok
Rég írtam... idejét sem tudom mikor. Néha jön, hogy írjak valami...

fura vagyok
Minap megkaptam, hogy fura vagyok... Tárgynak is ez a két szó: fura vagy A...

Gondolatok a semmiről
Olykor feljövök az oldalra, olvasok, képeket nézek... s mindig meg kell...

gyógyulok
Gyógyulok... Lassan, de biztosan gyógyulok. Ma reggel véletlen a kezembe...

Emlékek
Emlékek törnek fel..., jó sok évvel ezelőttről.  Egy alig túl a fiatalkoron, önmagát kereső lányról.  Hívjuk Lizinek, friss s üde, cserfes, vidám, önmagát kereső aprócska fehérnép.  Hol sub s hol domina, bár az egész inkább virtualis mintsem valós volt akkoriban - persze lehet tévedek. Hatalmas tetoválás a friss bőrön, elmeroggyant vágyak megélésére törekvések, bakancs s hozzá egy édes fizimiska.  Mi lett vele? Besszippantotta a hazai BDSM világ? Felhagyott ugyan önmaga...

csak úgy
Írnék valamit, vagy mégsem... bizonytalan vagyok, vagy mégsem... esetleg undok, mert így ébredtem...? Elfogyott a figyelem, vagy talán csupán unatkozom? ;) Igen hasznos blog ez kérem tengermély tisztelettel a helyzet komolyságára való tekintettel. Ugyan itt a hirdetőben kérem leadni az igényeket bármire is :D Utólagos reklamációnak a pénztártól való távozás után sem adunk helyt.

morcongok
Színház az egész világ... hallottuk ezt már többször. Elcsépelt szóhasználat, most mégis élek vele én magam is. A ahogyan Shakespeare is mondja:"Színház az egész világ, És színész benne minden férfi és nő Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár" Az ego dolgozik, nagyon dolgozik. S mint olyan dolog, ami szerinted káros, most mégis azt hiszed szövetségeseddé vált. A véleményem meghagyom, hisz az is olyan, mint a segglyuk, mindenkinek van de senki nem kíváncsi rá - bocsi azoktól akiket...

alakváltók :)
"Álruhás hercegek, királyok, királylányok... Mint tudjuk legnagyobb álruhásunk maga Mátyás királyunk volt... legalábbis sok monda szerint. Volt ő ott pásztor, cseléd, fahordó... s több tucatnyi más. (Igazságos Mátyás.) A Mátyás-mondák legnagyobb csoportja a király igazságos voltát igazolja. Ezekben a történetekben álruhában járja az országot, és a lakosok csak azután szembesülnek kilétével, hogy igazságot szolgáltat: néha utólag tudják meg, kicsoda, máskor viszont ő maga fedi föl...

;)
"s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék, fő-e uj méreg, mely közénk hatol - meddig lesz hely, hol fölolvashatol?... Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb..."

Béláim
Az este valamiért nehezen tudtam elaludni. A gondolatok cikáztak, a netes ismerkedés, társkeresés kezdetei jutottak az eszembe, mert miért is ne valami normális dolog. Alig múltam valamivel harminc, mikor első alkalommal társkereső oldalra tettem a lábam, igaz akkor még azért, hogy az éjszakai telefonügyelet ne teljen unalmasan. Beszélgettünk sokszor reggelig. Nagyon jó társaság volt. Majd a tagok száma emelkedni kezdett s ezzel arányosan jöttek a megkeresések is randevúra, szexre. Az...

előítélet
Egy kis elmélkedést engedjetek meg. Előítéletek...?! Pár évvel ezelőtti dolgok jutottak ma az eszembe egy fb posztot látva. Volt egy kolléganőm, nevezzük Ivettnek, bár akár a valós keresztnevét is írhatnám... nem lenne jelentősége. Ivett mindig kérdezett a szexualitásról, a biszex mivoltomról, a BDSM iránti vonzalmamról. Minden alkalommal lázasan hápogott, hogy hogyan..., hogy ő aztán sosem, pfujjjj, ő nem ítéli el, de hááát ő ilyet elképzelni sem tud, na meg undorító. Hogy ő egy nőhöz...

Morcogás
Tegnap elém került egy viszonylagos új írás tőlem. Ma viszont a tizenéves írásaim... Köszönöm! Mondhatom, gyógyulok a BDSM-nek nevezett valamiből, persze a régi írásaim olvasva, elgondolkodtam, jól estek a felidézett emlékek. A jóleső érzés, a szentimentális barom előjött a könnyeimmel együtt. Kissé tragikomikus lehettem a munkahelyen kínosan vigyorogva, könnyeim nyelve. Egyre távolodik az a nő aki voltam s ez talán jó... Mondhatom némely érzés idegen is már. Hol van a tizenvalahány...

reakció
fájdalom, játszmázás, sárga s illatos virág fogalmam sincs miért írom le, de egy blog megfogott... gyémánt a sárba taposva is gyémánt... hány nő hiszi ezt el? sokan? kevesen? talán senki, vagy mindenki? lehet csak az aki ezt hallani szeretné? netalán aki ideig-óráig érzi is, hogy valóban az...? megannyi kérdés s megannyi válasz... lehetne, ha... aki esetleg tudna ezekre válaszolni sosem fog, néma csend a válasz sokszor... gyötrődj, a te hibád, fogadd el, elb@sztad... stb. baszott...

egy el nem hangzott beszélgetés margójára
Nem tudom miért gondoltam, hogy én más vagyok... hogy én több vagyok... hogy talán... Ahogyan nekem kiadtad a többieket, hogy én más leszek, hogy engem sosem, senkinek. De ez is tévedés volt, ugyan annyi vagyok, mint más. Semmivel sem több, sem jobb, hisz engem is kiadtál nem egy embernek. Miért? A volt szeretők, a felajánlkozott nők... akik sorban álltak, mert minden nő sorban állt. A képek, a beszélgetések... Minden nő a faszodra volt kíváncsi, ahogyan mind csak leszopni s baszni...

Érzés
Szeretem ahogy mozdul alattam, ahogyan szinte összeforr a két test. Ahogyan ütemre mozdul, ring alattam s én ringó csípővel a semmibe veszek. Szeretem a bőrének párolgását azt a semmihez sem fogható illatot, ami a lelkemig hatol. Szeretem szőrének lágy selymét, ahogyan a bőrömhöz ér. Szeretem a vadságát, lágyságát. Olykor intenzív, olykor lágy ütemét. Szeretem a kifulladást, az agyam ürességét amit okoz, szeretem ahogyan engedelmeskedik csupán a mozdulatomra. A mindent feledtető extázist....

bakancslista
Nem tagadom két blog ihletett meg. Gondoltam, hogy csinálok egy leltárt, de felesleges, ahogyan felesleges, hogy leírnom, hogy szubként volt-e olyan érzésem amit az egyik kedves blogíró kérdezett. Zárt világom szerint egyik dologhoz sincs köze igazán senkinek. Részemről a társ, partnerkeresés egy időre off topic lett. A miérthez sincs köze senkinek. A vágyak szép kis dobozba kerültek s úgy eldugtam azokat, hogy én se találjam meg. Akkor miért is vagyok az oldalon? Csak! Nemes...