Aztán pedig újra és újra...

(Reakció erre: törölt blog)

Kedves Szub lány!

Bár a megszólítás a korodból adódóan lekicsinylőnek tűnhet, de hidd el semmi ilyen szándékom nem volt vele. Nem írtam volna reakcióblogot, de sajnos nem lehet nálad kommentelni a soraid pedig nagyon megrendítőek számomra. Írhattam volna levelet, de ezek a sorok mindenkinek szólnak, aki ilyen helyzetben van, mint ahogy a blogod is mindenkiről szól akit kihasználnak vagy valaha kihasználtak.

A te szub identitásod úgy látom nagyon mélyen gyökerezik és az egész lényedet áthatja. Nem csak a szexben, hanem a kapcsolat minden aspektusában 100%-ig alá akarod magad vetni. Ez nagyon nehéz dolog. Az olyanoknak sem mindig könnyű, akiknél ez csak egy szexuális vágy, mert a domináns partnerrel olykor küzdelem az élet ha te magad alapvetően nem vagy egy szubmisszív alkat csak valamiért beindít szexuálisan ha jól lealáznak, de az ilyen nők legalább védettebbek az olyanokkal szemben, akik kihasználják őket. Mert ők kinyitják a szájukat és képesek továbblépni egy méltatlan helyzetből.

Te odaadod a teljes tested és lelked. Nyilván ezt amúgy minden szerelmes ember megteszi, de sajnos az ilyen szintű ragaszkodás nagyon sebezhetővé tesz. Az a kapcsolati dinamika amit leírtál nem csak egy BDSM viszonyban fordulhat elő, hanem ha a nő hagyja, hogy kihasználják, használják aztán polcra tegyék, ez sajnos még vanília kapcsolatokban is megesik. Nálad a probléma tetéződik azzal, hogy magadnak is megpróbálod megmagyarázni, hogy mivel te szub vagy ő meg a gazdád neked igazából ez a dolgod és még szégyelled is, hogy fájó érzéseid vannak azzal kapcsolatban, hogy eltűnik. De tévedsz!

Az, hogy időről időre hanyagol és aztán újra elővesz ez egy bizonyos típusú férfiak által gyakran elkövetett magatartás. Sok nőnek okoznak ezzel fájdalmat. Csak egy vanília nő legalább amikor pokolian érzi magát egy ilyen szituban nem akarja magának megmagyarázni, hogy igazából ő a rossz. Bár ki tudja. Lehet még ilyen is előfordul. Nem te vagy a rossz. Ő a rossz. Ő nem az urad és nem a gazdád. Ha az lenne nem tűnne el. Ha az lenne, akkor nem kellene azon agyalnod, hogy vajon tényleg tetszel-e vagy jó vagy neki úgy ahogy vagy. Akkor tudnád. Nehéz dolog lehet ez a 0-24-es szubság sokszor agyaltam rajta, hogy lehet ezt kivitelezni, mert nyilván az nem várható el senkitől és nem egészséges kapcsolat ha a nap minden percében a másikkal foglalkozik. Kell hogy legyen külön program, énidő, meg persze az embereknek munkája is van általában, hacsak nem milliárdos örökösnők. De az, hogy hosszú időkre eltűnjön az nemcsak, hogy elfogadhatatlan, hanem ezt én nem is nevezném kapcsolatnak.

Tudom ezek kemény kijelentések, de csak és kizárólag a jószándék vezérel miközben ezeket a szavakat írom. Mert úgy gondolom, hogy te ennél jobbat érdemelsz. Hogy megérdemled azt a férfit, aki megadja a vágyaidat, de mindemellett szeret, becsül és mindig ott van neked. Akivel nem csak öt percekre vagy a "csúszda tetején". Megérdemled, hogy végre legyen egy olyan férfi az életedben, akit büszkén nevezhetsz az uradnak vagy akár a gazdádnak (ha te tényleg ilyen kapcsolatra vágysz), mert kiérdemelte ezt a titulust. Ez nem jár alanyi jogon egy férfinak sem csak mert magát Domnak nevezi és van otthon pár játékszere, amiket használni akar, meg pár nő, akiket kihasznál. Akkor sem ha néha hajlandó minőségi időt együtt tölteni.

Valószínűleg amiket írtam neked azok most nem fogják megváltoztatni a helyzetedet. Nem fogsz ebből kilépni és nem változik semmi. Tudom, hogy nagyon nehéz. De kérlek gondolkozz el egy kicsit azon amit írtam! Tudom, hogy szenvedni ebben a kapcsolatban apróbb kínnak tűnik, mint amit akkor éreznél, ha tudod biztosan vége van. De hidd el az utóbbi hosszútávon jobb, mert abból fel tudsz épülni és tudsz keresni számodra méltó társat.

Üdvözlettel:

Lili