Szub vagyok, nem madár

Most komolyan emberek. Napok óta olvasom azt, hogy a szubnak kuss a neve, mert a domináns az majd jól megmondja mi legyen és örüljön, hogy egyáltalán a cipőjét hajlandó megnyalatni, azzal a senkiházi kis szub ribanccal. Mi van?! Miről is beszélgetünk?! Értem én biztos létezik olyan szub, akinek bejön ez a slave volnal és nem vágyik semmire csak arra, hogy kielégüljön azáltal, hogy semmibe veszik és használják, de ez a kisebbség. Itt a pixie-n a legtöbb szub kapcsolatot szerelmet, keres, nem egy szemétládát, aki kihasználja. Aki majd hívja, ha olyan kedve van, ha meg nincs felé sem néz hetekig. Mégis ki a búbánatos fene vágyna már erre?! Gondolkodjatok már el! A legszomorúbb nekem az egészben az, hogy biztos vagyok benne, hogy egy csomóan, amúgy belemennek ilyen méltatlan deal-ekbe, pedig belül nagyon nem erre vágynak. Kapcsolatra vágyunk itt a legtöbben. Igen, ha megtaláljuk, akit szeretünk és aki viszont szeret szörnyen mocskos, fájdalmas és megalázó dolgokat élünk át a saját és a másik örömére, de egy kapcsolatban benne van az is, hogy számíthatunk a másikra. Meghallgatja a problémáinkat és mi is az övét. Ha lerobban az autónk értünk jön és segít. Ha öröm ér minket velünk együtt örül és mi is örülünk az ő örömének. Erre vágyunk nem a kihasználásra. Ja és vannak elvárásaink, még jó, hogy vannak. Nagyon szomorú lenne, ha nem lennének...