Ez a kérdés bennem úgy merült fel, hogy sokszor tapasztaltam, a kezdeti kíváncsiság és lelkes érdeklődés után a levelezés vagy a kommunikáció gyakran kicsit döcögni kezd a felek között, sőt, akár el is halhat, pedig nem biztos, hogy arra lett tervezve. Hogyan lehet fenntartani az érdeklődést és a figyelmet, anélkül, hogy nyomulás vagy követelőzés jellemezné a kapcsolódást?
1. Figyelmes jelenlét. A szubmisszív fél nem parancsol, nem követel, hanem jelen van a gondolatokban, figyel a finom jelekre, és érzékeli a másik hangulatát, ritmusát.
2. Türelem és ritmus. a szubmisszív megérti a ritmust, és a saját válaszait úgy időzíti, hogy az a másik figyelmét és koncentrációját szolgálja, anélkül, hogy sürgetné.
3. Apró gesztusok, finom jelek. A figyelem kifejezhető szavakkal, apró gesztusokkal, reakciókkal, ezzel tamogatja a másik fél mentális dominanciáját.
4. Minőségi kommunikáció. Itt jön a híres ököl szabály: nem a mennyiség a fontos ...
5. Önállóság keretek között. Egy tudatos szubmisszív nem függ mindenben a dominánstól.
Persze biztos van még sok alappillére, de nekem ezeket húzta elő az agyam :)
Ez természetesen csak a szubmisszív oldal megközelítése. Van ott egy masik oldal is, ahol szintén van felelősség.
Hozzászólások (0)