JÁTÉK

2020. 01. 21. 16:19 | Megjelent: 1168x
A játékszabály egyszerű volt:
Szeretem, ha csillog a szemem. Tedd csillogóvá! Tartsd fenn benne a csillogást!

Imádok játszani!
De ne igérjen játékot az, aki nem tudja, miként kell játszani!
Imádom a jó játékosokat!
De csalni nem ér!
És kiszállni sem ér, ha a másik éppen nyerésben van!

Pajkos játékos vagyok, de szörnyen komolyan gondolom!
Játszani felelősség!
Mert ez nem holmi dobókocka, még csak nem is a testi épségünket féltem... A ki nem élt, elvetélt, egyedül eltemetett vágyaink gyásza a valódi kín.

Bár vertek volna félholtra egy pálcával, egy ostorral, egy korbáccsal! Mint, hogy az örökös gyásszal, mélasággal kelljen élnem...

Mindenki fél játszani úgy, ha mindig veszíteni kényszerül.., mert a többiek csalnak, mert hazudnak, mert kiszállnak a játékból...

Hogy merjen így játszani az ember?

Hozzászólások (4)


#369480 | 2020. 06. 19. 17:18
Koszonom.
Mertem, mar kevesbe merek...illetve kell ra egy vevo fel, akivel jo a kemia...
Törölt felhasználó
#369479 | 2020. 06. 19. 16:11
Ez nagyon jól meg van fogalmazva és nagyon átérzem. De te mersz játszani? Testtel, elmével, lélekkel, érzéssel?
#353278 | 2020. 01. 21. 19:24
"A ki nem élt, elvetélt, egyedül eltemetett vágyaink gyásza a valódi kín." Felírtam.
Törölt felhasználó
#353273 | 2020. 01. 21. 18:16
Hát az kb. fárasztó dolog lenne, mármint a félholtra verés.
Többnyire jól viselik a kínzást, akik ismerik a mibenlétét. :)