A gyengének pusztulnia kell

Latens prüdéria, a képmutatás ordít. Nem tudok mást feltételezni, mint, hogy az ilyen ember magát sem tekinti figyelemre méltó individuumnak. El sem tudja képzelni, hogy amit neki odaadtak, azt nem adnák oda bárkinek. Nyomorult, vicsorgó, éhes farkasok, akik megharapják azt, aki odaadó, aki igazán vágyik valamire, valakire, nemcsak eljátssza, nem eszköznek tekinti egy hatalmi játszmában a másikat. Világukban a "gyengének" pusztulnia kell.
Nem vagyok hajlandó szégyenkezni azért, mert a bizalmamat adtam, és azzal visszaéltek. Ez nem az én erkölcsi deficitem, és nem legitimálja azt, hogy bármit megtehessenek velem "ezek után".
Örülök, hogy nem kell szégyenkeznem, és nem kívánom, hogy bárkinek is kelljen, még annak sem, aki ártott nekem, szóval és tettel. Inkább szánom.