Mi van, ha az önfényezett, társadalom-kompatibilis, "megcsinált" valaki, akivé válnék, már nem én lennék többé? Nem lennék olyasvalaki, akiben szívesen léteznék? Hogy ha rá gondolok is, mint kényszerre, már előre szembehányom magam a tükörben? Ha egyszerűen rosszul vagyok attól a tudattól, hogy csak akkor fogadnak el, ha nem vagyok önmagam. Lehet így élni?
Talán másoknak kellenék, de nem kellenék saját magamnak.
SmPixie.com - BDSM szexpartnerkereső, társkereső és közösségi portál
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elmúltam 18 éves és a rám vonatkozó törvények szerint jogom van szexuális tartalmú oldalak megtekintéséhez.
Elfogadom, hogy az oldal tartalma erősen szexuális jellegű. Az oldalra való belépéssel kijelentem, hogy a szado-mazoval, a fétissel vagy egyéb szexualitással kapcsolatos képek, írások és egyéb dolgok nem ütköznek elveimbe, nem zaklatnak fel.
Az oldalra való belépéssel igazolom, hogy elolvastam a Felhasználási szabályokat és feltételeket. ÁSZF
Amennyiben közvetlenül valamelyik belső oldalt nyitom meg, tudomásul veszem, hogy közvetve elfogadtam a fenti szabályokat.
Hozzászólások (1)