Én édes kis Teaházam

Aki szeret teázni, az szerintem ismeri fogja ezt a helyet. Viszont, ha Te lennél a kivétel és mégsem ismered, de szeretsz teázni, akkor ezúton is ajánlom figyelmedbe. Igen, az egész éjszakai égbolt legfényesebb csillagáról van szó; A "Sirius" név a görög Seirios szóból ered, ami "ragyogó" vagy "perzselő" jelentést hordoz, utalva arra, hogy ez az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga. Az ókori görög csillagászatban a Sirius a forrósággal és intenzitással kapcsolódott össze, gyakran kötötték a nyár "kánikulai napjaihoz", amikor a Nappal együtt kelt fel.

Tehát: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 13 - Sirius Teaház.

Valamikor még a húszas éveim elején jártam ott először az akkori barátnőmmel egy randin, és már akkor tetszett a zegzugos, funky, labirintus jellegű kialakítása a helynek. A megteremtett laza atmoszférája; a tükrös szobával, a mini falétrákkal megközelíthető, kis privát sarkokkal, a nagy, színes szőnyeggel a hátsó térben, a földön heverő babzsákokkal és keleti stílusú asztalaival, na meg persze a pincében bennragadt vízipipa és tea keveredő illatával. Akkor csak teáztunk, és talán nem is merült fel bennem a kinky gondolat, hogy milyen nyilvános potenciáljai vannak a helynek…. Őszintén; már nem emlékszem… Inkább egy érzés maradt meg bennem még a sok-sok év elteltével is, hogy - számomra - mennyire szexi ez a hely és mennyire randi kompatibilis. Aztán végül is azóta sem mentem vissza senkivel randizni, egészen 2023 decemberéig.

Aznap:

Átlagos szürke téli hétköznap volt. Nemrég értem vissza a sokadik tengerentúli utamból, és még pont nyalogattam a 36 órás útamból, és a lekésett londoni átszállásból származó jetlagem és fáradtságom. Feeld-del próbáltam meg egy kis dopamint bevinni. Matcheltem is egy Ziti nicknevű velem egyidős lánnyal reggel. Profil sztori; nagyutazó, solo backpacker csajszi, Californiából, szörfös, hedonist - hippie spirit, silly - goofy look, sok tetkó, kedves orrkarika, definitely artsy, sportosan szexi, hosszú lábak, szőke haj, nice bum, very cute smile… Az Esetem. (Maddisonnak hívták by the way.)

Pár nap itt - pár nap ott és most épp Főfalunkat látogatja, mielőtt Bécsbe utazik majd tovább. 

- Elsőre meglepődtem Maddie határozott kezdeményezésén. Bár én is voltam már turista, úgyhogy ismerem a szituációt, és ezt a különleges mind of state-et. Arról nem is beszélve, hogy leginkább a nyugatról - szex-pozitívabb, illetve érettebb nemzetekből - ide látogató hölgyek - nagyon általánosítva persze - nincsenek vagy kevésbé lettek traumatizálva, megijesztve társadalmaink toxikus férfiasságától, a nők testéhez, szexualitásához abszolút önző hímsovinizmussal közelítő férfi “társaimtól”, és - ugyan kevés, de személyes - tapasztalataim alapján: jobban tudnak, hamarabb mernek és képesek bizalmat kialakítani, és - akár - nagyon rövid időn belül olyan kiszolgáltatott szituációkba keveredni, amiben megélhetik szükségleteiket és vágyaikat - valaki teljesen idegennel, mint például ebben a sztoriban én.

Nehéz lenne, és nem is akarom felróni ezt bárkinek; hisz ismerem a felületes evolucióját és nagyjából tudom, hogy milyen messziről jövök, jövünk. És hogy ez errefelé felénk miért ilyen bántalmazott - sértett - merev - bizonytalan - lassú és formális… Viszont rettentően utálom és tudom, hogy nem lenne muszáj ennek így lennie, és talán változik is. A nálam is fiatalabb generációkban szinte biztosan.

Szóval a külföldön töltött éveim alatt - ki is alakult bennem egy mély csodálat és tisztelet a külföldi, más közösségekből érkező nők tudatossága és direktsége iránt egy egyfajta; vonzalom. Amit különösen szeretek Budapesten megélni, amikor ők jönnek abba a városba, ahova a legtöbb emlék köt, és amit a legjobban ismerek. Some kinda tourist kink. Ami igazából ennek a más mentalitásnak, és annak az egyvelege - hogy ilyenkor én is lelassulok velük, átváltozom turistába, és az ő eksztázistól ragyogó szemeik által újra átélhetem a városunk varázsát. Igazából a jó szex - ha egyáltalán van, és egyáltalán jó - az már csak hab szokott lenni egy tökéletes napon. 

Ugyan állítása szerint tapasztalatlan volt BDSM-ben, azért kellően képben volt a szakszavakkal, fétiseivel, és hogy végsősoron mit is szeretett volna megélni, mit is szeretett volna hazavinni magával Magyarországról.

Az exével egyébként inkább csak a domináns oldalát sikerült megélnie az évek alatt, és már vágyott arra, hogy feladjon, átengedjen mindenféle kontrollt az aktus felett, és csak önfeledten utazhasson orgazmusról - orgazmusra subspace-ében.

Könnyen chateltünk egymással. Tudjátok… van, akivel olyan könnyen jön egy-egy bók, poén vagy flört… Smooth volt, és természetes. Mindkettőnk intuíciója erős volt a másikkal kapcsolatban, és hamar kaptam is egy jókora bizalmat tőle.

Gyorsan át is kapcsoltunk a következő szintre - ügyesen követte a kéréseimet és játékos utasításaimat. Éppen a Gellértbe készült pancsolni. Az egyik feladata az volt, hogy ott akárhányszor elment a mosdóba, küldenie kellett egy képet a puncijáról, amit Ő a legjobb jókislányokhoz méltóan teljesített is.

Megbeszéltük, hogy később; délután elmegyünk korizni a Városligetbe, és csak miután jól átfagytunk, este a Siriusba teázni. Persze a teázás is járt az eszembe, szeretem a teát… - sőt egyre inkább kezdem preferálni a kávé helyett, - de már, amikor leírta, hogy nagy kedvence a public play, akkor bevillant a Teaház, és a félig-meddig bújtatott sarkai, és hogy akár, ha a helyzet úgy hozza, “láthatatlanokká” is válhatunk és tovább húzhatom majd az agyát.

A jégen csúszkálásból akkor délután nem lett semmi, mert M.-et leszívta az egész napos termálozás. Így hát este hét órában egyeztünk meg; Palotanegyed, Bródy Sanyi 13.

Késett. Nem bántam, majd elszámolunk… úgyis hoztam pár kedves játékszert neki.

Legalább volt időm közben felmérni a terepet, és kérdezősködni az asztalfoglalások után.

A nagy helyiségben egyről jobbra fent, a létrás kuckó volt a cél. (Nem foglaltam le előre, amatőr hiba… ne kövesd el!)

Ott is állt a bejáratánál a foglalt tábla; 19:00. Tíz perccel már elmúlt, és sehol senki. Gondoltam megkérdezem, hogy úgy általában mégis meddig tartják ezeket fenn a vendégeknek?!

Tizenöt perc, jött a válasz. Remek, lássuk!

Közben megérkezett Maddie. Nagykabát, sál, valami szövetnaci és sportcipő.

Tudtam, hogy mi lapul a hanyag elegancia alatt, szóval különösebben nem tudtam az outfitre koncentrálni.

Lementünk, és kaptam a jó hírt, hogy a miénk lehet a kinézett, félreeső spot.

Felmásztunk és négykézláb bemásztunk az L alakú kuckó, bal sarkába, majd törökülésbe vágtuk magunkat egymással szemben.

Én voltam szemben a létrával, szóval ki-kitudtam kacsintani, hogy mikor jönnek felvenni a rendelésünket. Tökéletes, just as I imagined!

Nézegettük a teákat és be sem állt a szám. Mindig sokat beszélek, ha zavarban vagyok.

Ő megvolt illetődve, és csak hallgatott meg kuncogott.

Jött a felszolgáló csajszi és rendeltünk két Oolongot.

Közben nekem is sikerült észrevennem magam, és átadtam a szót; hagytam mesélni.

Nagyon sok közös pont, hasonlóság és egyezés volt karaktereinkben és abban, hogy hogyan szeretünk utazni.

Szívesen hallgattam, tetszettek a történetei, de folyamatosan az a nedves punci járt az eszembe, amit napközben már oly’ sokszor megmutatott...

Tudtam, hogy nemsokára valaki visszafog jönni a Fekete Sárkány teáinkkal, de azt is pontosan tudtam, hogy addig még van pár percünk és a pincérnő csak felfogja nyújtani majd a létráról a szőnyegre, és semmit nem fog abból eszmélni, hogy az Én kezeim éppen hol járnak majd mikor kihajolok, és egy széles mosollyal megköszönöm neki.

M. éppen valamelyik utazásáról beszélt, valamelyik önkénteskedéséről Európában.

Nem bírtam tovább ellenállni. Belenéztem a szemeibe, és ezt mondtam neki; Please continue your story, but I have to check something very quickly. Majd a nadrágja madzagáért nyúltam, aztán lehúztam a sliccét. Ő pedig próbálta nem elveszteni a sztorit, és úgy tenni, mintha nem erre várt volna egész nap. Két ujjammat csúsztattam bele a csurom nedves puncijába és megpróbáltam annyi nedűt összegyűjteni, amennyit csak tudtam.

Mielőtt kihúztam volna őket; megkérdeztem tőle, hogy: Is that what you wanted all day? Ő aranyosan bólogatott, Én pedig a számba dugtam az ujjaim, és lenyaltam róla Őt.

Pár perc múlva megkaptuk a forró italainkat, letettük őket magunk mellé, és ezúttal az én sliccem került le. Megfogtam a buksiját a felkötött, egyébként popsiig leérő gyönyörű szőke hajánál fogva, és a farkamra húztam. Kibaszott izgató volt hallgatni, ahogy a háttérből beszűrődnek a hely apró zajai, az emberek jövése-menése, beszélgetései, nevetései összemosódnak Maddie mélytorkoztatásával, a nyála szürcsölésével és cuki kis szipogásaival.

Itt csak a közös fantáziánkat akartam kielégíteni, egymást nem. Hosszú volt még az este és a teáink is kezdtek kihűlni, arról nem is beszélve, hogy valószínűleg tovább áztak, mint az ajánlott… A félig oxidált camellia sinensis egyébként finom volt, bár Maddie testnedveinek íze után különösképp már nem tudott izgalomba hozni. Viszont arra, hogy felébresszen és élesen tartson szükség volt, mert mentünk tovább a szállására...