Az Örök Szerelem Titka

szívesen

Köszönöm.... :) Z.
Általában véve igaz, de ne végy rá mérget!

Bár már régi a bejegyzés, de tessék szeretni! :)

Tragikus.
És utópisztikus.
Honnan jön a szerelem?

köszönöm!

Bucsuzoul:

http://www.youtube.com/watch?v=km85F_GuloY

Okos Nő lévén és mikor a káosz,vagy/és az esetleges önvád is csitul,tudsz már figyelni befelé is hamég nincs is teljes csend...az úton történt eseményeket érdemes fantázia úton és időben még sokszor átélni és a választ kik nemértik,nekik Önmagad fogod tudni az okot megválaszolni is.

Tudom.

Elhiszem!
Én sem bántani szerettelek volna. :)

Bevallom,sajnos nem értek a nőkhöz...
Nem bűntudatot akarok ezzel kelteni, inkább a kíváncsiság hajtott.

Geronimo, ezt pont egy sebzett szívű Nőtől kérdezed meg???

Sajnálom, és bántani sem szeretnélek, de a Nők (alap esetben, a génjeik miatt) úgy vannak kódolva, hogy elsőre magukban keresik a hiba okát.
Szerinted Kedvesdomina tudna most reális választ adni saját maga ostorozása nélkül?
Kérlek!

Szerinted mi volt az oka?

köszönöm, Csajszi!

Itt nem lehet okosat mondani, hisz nem érezhetjük a TE fájdalmadat, a TE veszteségedet. Itt most mindenki CSAK segíteni szeretne, de sajnos ebben CSAK magadra számíthatsz.
A barátok sokat segíthetnek, de a sebeket magadnak kell tudni begyógyítani.
Ehhez kívánok nagyon sok erőt kedves Kedvesdomina! :)

Akik láttak minket együtt, azt mondják, nagyon boldognak láttak minket! Nem értik, hogy történhetett ez, hogy ő egyik pillanatról a másikra kilépett.

Igen, így igaz...
Beszélgettem 90 éven felüli éves emberekkel, és azt láttam, hogy ELÉG volt már nekik, a halálra VÁGYTAK. Tehát vágyták (várták) a halált. Igaz, nem azért mert gödörben voltak.. Ők már elfáradtak... De ez a fáradtság megjelenhet egy 40-50 éves embernél is.

Egyfajta gyász időszaka kinél milyen hosszúnak kell
lennie,azt normális keretek között és időben hagyni kell dolgokat
feldolgozni és elraktározódni is.Olyan időszaka van/létezik,hogy sose hagy nyugodni..
De ha a kiégés nagyon mély,nem sikerül egyedül kimászni abból a gödörből,a mai világban se szégyen szakember segítségét ígénybe venni.

Csak nem mindegy, hogy önként vagy a végén az elkerülhetetlenként következik be!

Bonyolult ez..
Ha belegondolunk, akkor az öngyilokhoz is kell egy erő, egy elszántság,és nem is kevés.
És igen, erősnek kell lenni ahhoz, hogy az adott helyzetben ne tedd meg. Végső soron azonban veszíteni fogunk a halállal szemben, úgyis győzni fog a végén.

Én biztos nem. Mondom most, de a jövőt nem láthatom.

Valóban létezhet olyan mélység, amiből nem lehet kiszabadulni, amikor a szárnyak, amik reptettek, letörnek és nem tudsz kirepülni a gödörből.
Olyankor kell erősnek lenni! Nagyon erősnek!

Köszönöm Nektek a biztatást! Lassan egy éve, hogy elszállt a fehér holló, és úgy tűnik, magával vitt engem is.

Te nem..

Ha fehér holló volt,akkor mindig okkal száll tova,
de vigaszod legyen,hogy mikor már nem számítasz rá
visszatér megint.Igen addig marad egy feldolgozatlan szinte tragédia,szinte pótolhatatlannak látszó/érző űr.

Egyébként a blogod minden sorát értem és igaznak is vélem,
de hát valóban ebben rejlik az igaz szerelem kulcsa is .. olykor..
..fel a fejjel s lélekkel ki fog még sütni az a napocska..

Az a legnagyobb ostobaság a földön!
Ilyet sosem tennék.

Vannak akik belehaltak...(Öngyilkó..)

Ez igaz, belehalni nem szabad. Túllépni kell, de elfelejteni sosem.

Sajnálom!

De tudom itt bármilyen szó nem enyhíti a fájdalmadat, azt a fájdalmat, amit a szerelem, a szeretet "halála" jelenthet.

Ebbe valóban bele lehet halni, minden nappal kicsit jobban addig, amíg nem tudod magadban bezárni és elfogadni (ami nehéz a szerelmes szívnek) a végét.

Kívánom hamar, nagyon hamar sikerüljön magad újra talpra állítani.

Gondolhattam volna hogy ez a helyes válasz...
Egyébként ez tragikusabb mint a halál, ugyanis itt megmarad egy belső reménykedés, egy sóvárgás-vágyakozás hogy talán visszatér a fiú. Viszont a halál esetén ezek az érzelmek nincsenek ott.

Kár hogy már csak múlt idő.

Megvan

Most még jobban gondolkodtat. Talán a lelki állapotom nem megfelelő? Nem megy a sorok közt olvasás.

Igen, Csajszi. Vége lett.

A fiú hagyott el.

Tetszik, hogy nehezen találtátok ki. Nem gondoltátok volna.
.
.
Mint ahogy én sem.

Nem mondanám tragikusnak. Út mindig van, csak keresni kell.

Az első reakcióm az összezavarodottság volt.
Most, hogy olvasom a többi hozzászólást, még jobban össze vagyok zavarodva.
Ahányan, annyiképpen értelmezzük az írást.
Mindenkinek jelent valamint, valami mást és ez így van jól.

Talán épp a vége az egésznek lehet tragikus.
Épp ezért a baj, ha vége!

hmmmm

nem a halál..
van még egy lehetoseg..csak még nem találtátok ki.

Nem, az már csak egy mmagasabb létállapot lessz. Ahol minden a maga módján megy, nncs szükség parancsra. Mindenki tudja a helyét.

Talán azért tragikus, mert a halál véget vet neki?

hmm..ez biztos nem en vagyok.
en adott esetben birtokolni akarok. Hatarokat megszabni, parancsolni szeretek, de a legjobb, ha ezekre nincs szukseg, mert magatol is tudja, mi a helyes. ha olyasmit csinal, ami nekem nem tetszik, ha nem engedelmeskedik, akkor nem vagyok boldog.

Fogja a kezem, együtt haladunk az úton, nem szabja meg, hogy egészen közel hozzá, vagy kinyujtott karral megyünk, a fő hogy együtt megyünk. S mivel hagyja, hogy kinyújtott kézzel épp csak az ujjunk ér össze időnként, így mindig magamtól visszatérve nmegkarolom, s jó darabig így folytatjuk utunkat, egészen addig, míg nem távolodok ismét kissé.

mi az a tortenet?

erre volt egy történetem amit még meséltek nekem, a kapcsolatokról

Nem azért tragikus, Geronimo. A fuggoseg jo, ha kolcsonos. Igy lesz belole Orok -Beteljesult -Szerelem.

A legfontosabb, hogy azt fejezze ki amit te éreztél, mikor írtad.

"Tragikus", mert függőségben tart...

Hagyd. :) Tudod, mindig az első gondolat a jó gondolat :)

Nm tudom, hozzáfűzés nem lenne jobb?

Kitöröljem a végét, lányok? Akkor szép írás lesz.

Nem is tudom, ezen még gondolkodok kicsit :)

Olyan kis szatírikus írás :)

Most mi van? :)