Te rabszolga vagy

Nem éltünk együtt de az övé voltam. Minden nap, minden gondolatban. Mint egy tini szerelem. Bűvölve nézve a telefont hátha megcsörren, és a neve van kiírva. Izgatottan nézve minden percben üzent-e, írt-e e-mailt. S várni. Megalázottan mert nem szentel figyelmet rám. Ő annyival több felsőbbrendű, hogy nagy kiváltság ha gondol rám. Mert ő úrnőnek született. Fülemben csengenek szavai: mit képzelsz magadról? Te rabszolga vagy! Százszor hallom ezt a mondatot. Csinálod és kész mert te...... Ezt eszed és kész mert te.... Jössz és kész mert te..... Ezt veszed fel mert te... Ott maradsz mert te.... Igen, igen mert én rabszolga vagyok.