Spórolás

Ha már elmondtam kikkel is vagyok együtt pár szót a körülményeinkről. Nagyszüleinktől gyakran hallgattuk milyen szerény körülmények között nőttek fel. Főleg falun, vidéken. Akkor és ott a háború pusztított a megélhetés mindennapos nehézség volt. Én is hasonló szegénységet élek meg Asszonyomnál. Igaz egy rabszolga mint ami vagyok épp csak az elégséges ellátást kapja meg. Mint kisbaba meg a spórolás a legfontosabb szempont. Asszonyom pedig tudja fogni a pénzt. Egy-egy csokiról, üdítőről fagyiról nem is álmodhatok. Így mikor elmegyünk fagyizni vagy a boltba én sosem kapok semmit. Illetve Asszonyomnál mindig ott cumisüvegem s ha nagyon megszomjazok egy eldugodtabb csendesebb helyen megitat. S csak írigykedve nézem ahogy ők a hűtött üdítőt isszák. Vagy fagyizás alkalmával kérnek nekem egy tölcsért, hogy még ők a hűs fagylaltot nyalják én a tölcsért nyammogjam. De a boltban kapható bébiétel is luxus ott mindig megjegyzik majd ők csinálnak nekem finomabbat. Aztán a "finomabb" a cukros tejbe áztatott kenyér vagy valami főzelék. Innivalóm is vagy víz esetleg valami szörp vagy tea. De Asszonyom olykor ha úgy gondolja az ő maradék ebédjét összekotorja s teszi elém kutyatálba. De spórol Asszonyom a pelenkán is. Gyakran tisztába tevés abból áll, hogy kicsomagol, majd vissza, hogy fér abba még. Így élünk mi.