Vigyázz!

2020. 07. 20. 20:35 | Megjelent: 1016x
Kulcsszavak: Régi írások
Nem biztos, hogy ha belépsz ezen az ajtón, azt találod, amit kerestél.

Egyre több a tizenéves a netes BDSM körökben. Féltem őket. Nem mintha nem űztem volna már akkoriban én is, de közel sem mindegy milyen nemű és ami a fontosabb, melyik oldal szépségeinek hódol.


Kedves Mazó!

Óvatosan a mohósággal! Ezt nem jó "nagykanállal" kezdeni. Elhiszem, hogy bódító ez a világ azoknak, akik megtalálták az örömforrásukat, de ez olyan, mint a fűszer. Ha rögtön egyre erősebbet, markánsabbat fogyasztasz, később esetleg kevés lesz, ha csak megsózod az ételt. És mint a fűszernél, ennek az élvezete is megviseli a szervezetet.

És itt most nem a fizikai behatásokról beszélek elsősorban, de az sem elhanyagolható.

A BDSM addiktív.


Akár az első alkalommal is függővé válhatsz, ha jól sikerült a szeánsz.

Ezért sem mindegy, hogy milyen intenzitással űzöd.
Eleinte megismerni, majd mikor rájössz, hogy partnertől függ, már tágítani akarod a határaidat. Egyre többet és többet…, de vigyázz! Lesz egy pont, mikor már a sok is kevés lehet. És csak hosszan gyógyuló, vagy maradandó sérülésekkel érhető el a kellő „adag”. Kérdés, hogy mikorra szeretnél eljutni idáig?
El szeretnél-e egyáltalán? 1 év? 10? Esetleg 20-25? Hány éves is leszel akkor?

És ha majd ott tartasz, találsz-e megfelelő partnert, aki ezt a lehető legkisebb kockázattal nyújtani is tudja?

A döntés persze a Tiéd. Nem szólhat bele senki. Én sem akarok, csak a veszélyre hívom fel a figyelmed.

Remélem, nem untattalak nagyon.



Incarnation

(2008)

Hozzászólások (4)


#373360 | 2020. 07. 21. 15:15
Az írásaim egyre kevesebben olvassák, ráadásul idejüket múlta némelyik.
Gondolkoztam egy Munch-on, ahol a veszélyekről lenne szó, de ha én szervezném, nem lenne résztvevő.
Nem, ez mos nem az a "sajnáljatok, mert engem nem szeret senki" dolog.
Itt szimplán arról van szó, hogy a személyt nézik és nem a véleményét. Pedig sokan vannak itt, akik nem csak egy-egy bizonyos szegmensébe kóstoltak bele ennek a világnak, mégis kevesen akadnak, akik figyelmeztetnének a felmerülő esetleges problémákra.
Ha én teszem, jön a burkolt "OK Boomer!".

A télen pl. a DDLG-be kóstoltam bele. Mert érdekelt. Mert olyan MÉG nem volt. És mi lett az eredménye?
Sokan sokkal jobban tudják, hogy mit és hogy csinálok, mint én magam. :-D
Incarnation Törölt felhasználó
#373332 | 2020. 07. 20. 23:55
hát erről meg még soha nem olvastam semmit irásban. jó ezt is tudni.
#373331 | 2020. 07. 20. 23:51
A fölérendelt részéről is lehet probléma. Az adrenalinfüggés.
Egy idő után, ami lehet, hogy csak évek, elindul a kézremegés és egyéb tünetek, ami ezzel jár.
Törölt felhasználó
#373314 | 2020. 07. 20. 21:09
az addiktivitását és az egyre erősebb ingerkereső mechanizmust csak alá tudom támasztani. a játék közben felszabaduló, saját gyártású hormonjaink épp olyan addiktivek, mintha drogokat szednénk. vagy akár csak sima, orvos által felírt szorongásoldókat, amit általában nyugtatónak nevez a köznyelv.

és anélkül, hogy én mazó lettem volna eredetben, bennem is ki lehetett alakitani a függést a fájdalomtól. és a vágyat az egyre nagyobb fájdalomra. amikor mát teljesen "extrém" vágyaim voltak - nekem extrémek, másnak lehet, hogy nem azok már most sem -, például jelek a bőrömön, vagy akár valami billogféle, akkor a sors megszánt és felébresztette a józan gondolkodást bennem. hogy ez igy már nem jó, ez már nemcsak a szexuális élvezetről szól, hanem nagyon mélyen benne van az önpusztitás vágya is.

akkor megálltam, ez sem volt könnyű, mert a vágy hajtott volna, és amikor már ment az egy szinten állás, akkor lassú léptekkel visszaforditottam magam az úton. szerencsémre sikerrel.

most azt gondolom, hogy az ilyenekhez nem is kell eredendően mazónak lennie. bárki, aki tanulta a pavlovi reflexeket iskolában, az megértheti ezeket (kutyák és az ő nyálelválasztásuk, satöbbi) és ha ő akarja valakin alkalmazni és kezdetben óvatosan adagolja a fájdalmat, párhuzamosan a szexuális élvezettel, akkor szinte bárkit mazochistává tud tenni ....

de abbahagyom, mert lassan hosszabb a hsz, mint a blog és annyi az utolsó gondolatom, hogy a fájdalomvággyal nagyon kell vigyázni.