2020. 07. 16. 16:16 | Megjelent: 1235x
Régen a grófkisasszonynak ott volt a lovászfiú. Vagy a kertész. A mai emancipált és karriert építő nőknek, pedig az "ügyes kezű" asztalos, lakatos vagy autószerelő.
No igen ám, de kiből lesz a vállalható kapcsolat?! Egy ilyen férfi kényes igényeiknek nem felel meg, hiszen ezt a kapcsolatot nem vállalhatják fel a barátnők és rokonok előtt. Nem tudnak megfelelő témákról társalogni vele, hiszen nem elég művelt, kulturált.
Viszont ha saját köreikben néznek körül, urambocsá', még feljebb, azt kell tapasztalniuk, hogy a még "szabad prédák" (nős férfi szóba sem jöhet) vagy nem elég férfiasak, vagy nem elég vérmesek szex közben.
Nincs min csodálkozni, hiszen társadalmunk arra nevel, hogy a nőkkel illedelmesen, finoman kell viselkednünk. Támogatnunk kell őket az esélyegyenlőségi küzdelemben. Ez nagyjából helyes is, DE. A nők java része, kiváltképpen a BDSM társadalomban, az úgynevezett "ősember szex"-et (rough) kedveli (teperjék le, alázzák meg, gyötörjék a testét, lelkét, stb...). A lényeg a szenvedély. A jólnevelt férfiakban azonban ott a gátlás ezzel szemben ("Egy nőt megütni?!"), hisz mint említettem: "...finoman kell...". Mi lehet a megoldás?
Nem. Nem fogom feltalálni a spanyolviaszt. A "fantomdom"-ot már feltalálták ezek a hölgyek. Lehet, még ők maguk sincsenek ezzel tisztában. Szépen lassan születni kezd egy ábránd a keresés közben. Diplomákról, szenvedélyről, magas jövedelemről, befolyásról, stb ..., kinek-kinek vágyai szerint.
Keresni kezd hát. A kínálatról már ejtettem néhány szót. Vagy ezért vagy azért, de nem felel meg egyik sem, aki szóba jöhet.
Brad Pitt, Pierce Brosnan, de még Sir Anthony Hopkins-típus sem akad horogra.
A mai férfiak olyanok, amilyenek. Amilyen a mai valóság. Amilyenek a mai társadalmi elvárások. Vagy kispolgárok vagy aranyifjak vagy egyik sem, viszont roppant unalmasak és körülményesek tudnak lenni. Eleve hol, hogyan ismerkedhet meg bárkivel is, aki nem kolléga, családtag vagy ismerős ismerőse?
Íme a recept:
- Megismerkedni a neten (akár hirdetés, akár egy chat, akár egy tematikus oldal)
- Telefonbeszélgetések
- Lehetőleg semmi társadalmi téma
- Találkozás (ez lehet jobb esetben egy nyilvános hely, rosszabban rögtön egy lakás vagy szálloda)
- Nem tudni egymás nevét (nemcsak, hogy semmi szükség rá, de veszélyes is)
- Még telefonálások, mailek, chatelés, ezen közben fel kell ruháznunk a "férfit" mindenféle olyan tulajdonsággal, aminek megléte enyhén szólva kétséges, de hiszen elképzelt személy lévén, aki immár testet öltött, akadály nélkül megvalósítható. Pusztán ki kell rá vetíteni az elképzelt személy tulajdonságait.
- És kész a "szerelem a Fantomdom-mal".
Vagy mégsem? Hiszen semmi realizálható nincs ebben a kapcsolatban. Ha kiderülne a manager hölgy számára (mert előbb-utóbb kiderül), hogy lovagja abból él, hogy pl. fényezés előtti autókról csiszolja le a gittet és polírozza egy autófényező vállalkozónál, akkor ez a kapcsolat vállalhatatlan a barátnők és rokonok előtt.
Arról ugye már említést sem teszek, hogy összeköltözés eleve kizárt, mert nem lenne közös beszédtéma. Két hét is hosszúnak tűnne ebben a kapcsolatban. Keresni kell egy másikat.
Amennyiben a már meglévő receptet használja, nem kétséges a project kimenetele. És ezt néhányszor végigjátszhatja, de mi lesz ebből? Hiszen egy megadott körből keres. Törvényszerűnek tűnik, hogy a legkedvezőbbeket választja ki eleinte, aztán kétségbeesésében már szinte mindenkit kipróbál.
Mivé válik ez alatt? Akad majd olyan, aki még nem próbálta fel? Képes viselni a megalázó terhet, ami ezzel jár?
Igen, a fantomdom veszélyes játék. Csak olyanoknak tudom tanácsolni, akik tisztában vannak a veszélyeivel, és ezeket vállalják is, vagy képesek megállni az alkalmi légyottok szintjén, mint annak idején az említett grófkisasszonyok, és vagy maradnak egyedülállók vagy találnak egy társat, aki ezt is elfogadja, cserébe egyéniségükért...
/Incarnation/
2006
Hozzászólások (10)
A többieknek pedig nem kell elolvasniuk.
Elvégre ez egy konszenzussal működő műfaj.
;-)
Régi embere, régebben, nagyon sokat okítottak engem, nagyon jól esett.
Igaz, picit úgy éreztem, hogy túlzottan is óvatosságra intettek.
Akkor úgy éreztem.
Mai eszemmel, bánom, hogy nem tartottam be azt, amire okítottak.
Ha halagatok a régi emberekre, talán a sérülésemet is elkerülhettem volna:).
Igaz ez most nem tartozik szorosan, sem lazán a fenti bloghoz, de a régi emberekre azért érdemes figyelni, már tudnak valamit.
"régi embereket nem a korára értem, hanem arra, aki régóta a BDSM világában van"
Csak annyit hoztam fel a védelmemre, hogy akinek nem inge, ... ;-)
Látok egy társadalmi (BDSM) tünetet, elmélázok rajta, leírom.
Ha ezért én vagyok a "megmondóemer", vagy valaki kötözködésnek veszi, az már nem az én hibám.
Kérem, tessék értőn olvasni!
/Megjegyzem, azért voltam ma délután offline, mert le kellett nyírjam rendesen a füvet. Különben nem fizetik ki és nem tudom megvenni holnap a kannás bocót. ;-)/