2015. 02. 21. 11:40 | Megjelent: 1170x
Korábban a focihoz hasonlítottam ezt az egészet. Ahhoz is mindenki ért.
Csakhogy van pókfoci, teremfoci, kispályás foci, nagypályás foci, ezek női változatai és az amerikai focit még nem is említettem.
Ha egy táborozás alatt a fiatalok találnak egy alkalmas helyet és ott két-két kővel kijelölik a kapukat, szintén saját szabályrendszerrel fognak játszani. Persze ettől az alapszabályok még maradnak.
Több régi iskola létezik a BDSM terén is. Az újak mindig hoznak valamit, aztán hol elvesznek, hol hozzátesznek a játékszabályokhoz.
Az egyik ilyen régivágású Dom típus, például az első találkozáskor igenis elvárja a leendő subinájától, hogy az letérdeljen elé és a szájával kényeztesse, ezzel kifejezve, hogy átadja magát.
Sok numeravadász erre az attitűdre próbált meg ráugrani, hogy hoppá! Itt lehet ingyen szopatni. Ez szupi lesz.
Mit tehet egy subina? Kockáztasson és lehet, hogy csak egyetlen alkalomról lesz szó?
Az ilyen klasszikus Dom felismerhető az avatottak számára. Ha leírnám, hogy miről, azt a vadászok is olvashatnák, így pont az ellenkezőjét érném el, mint szándékozom.
Amennyiben nem történik meg az első találkozáskor az a bizonyos átadás, nem is lesz több találkozás. Lehet, hogy élete nagy szerelmét utasítja vissza a hölgy.
Aztán van az a típus is, amelyik egy nyilvános helyre beszél meg randevút. Csak beszélgetésre számít, nem gond, ha nem is lesz több a dologból, de persze nem is zárja ki teljesen a lehetőséget. Viszont a második randin, már KELL történjen VALAMI. Hiszen azért jön létre. A pofaviziten kiderülhetett, hogy a "bottal sem piszkálnám meg" kategória, vagy sem. Amennyiben nincs a második alkalommal az a bizonyos VALAMI, azt úgy értékeli a férfi, hogy a hölgy őt akarja szopatni, nem fordítva, erre pedig ő nem vevő. "Nagy kislány már, csak el tudja dönteni, hogy mit is akar."
Vannak olyanok is, akik az első alkalommal már MINDENT akarnak. Érdekes módon ezt csak írásbeli kommunikációra alapozzák, max egy telefon. Persze lehet ezt így is, de menekülőutat akkor is hagyva. Nem úgy, hogy esélye se lehessen felállni és otthagyni.
Bizalomról beszél, de sok esetben még az arcát sem szándékozik felvállalni. Arra hivatkozik, hogy ő ismert ember és ezért őrizné meg az inkognitóját. Nem értem, hogyan vár el bizalmat, ha ő maga nem ad?
Aki ilyesmit kér, az nem tudom, hogy hol és milyen módon sajátította el ezt a "szakmát".
Persze lehet játszani. Lehet arról is szó, hogy most azt "játsszuk", hogy:
Te egy rabszolganő leszel, akit eladtak. Nem tudod, hogy ki lesz a gazdád, de nem is tehetsz ellene. Megvett, az övé vagy és kész. Azt tehet veled, amit akar. A játék időtartama a mai éjszaka, reggel 8-kor véget ér.
Ez a játék be tud indítani egy valóban szubmisszív hajlamú nőt, ha tényleg átéli gondolatban, mi is várhat rá.
Ez azonban csak egy játék. És mint ilyen, természetesen feladható, ha a játék "körülményei" nem megfelelőek.
(Felázott a focipálya, a bíró lefújja a meccset.)
Egyelőre ennyi, mert sokakat el fog riasztani az olvasástól a mennyisége így is. :-)
Hozzászólások (19)
Csak személyeskedni tudsz?
Semmi érdemi, ami előrevisz?
Nem fogok belemenni, hogy mi miatt tartom sokkal többre magam nálad, mert sokak számára egyértelmű, téged pedig úgysem győzhetlek meg.
Legyen elég annyi, hogy a múlt éjszakám sem magányosan telt, ahogyan az elmúlt párszáz sem.
A továbbiakban a személyeskedő és off-topic hozzászólásokat, szemrebbenés nélkül törölni fogom.
Inca
Eddig nem hogy nem rágalmaztam, de még nem is voltam igazán gonosz. Ha az lennék, akkor megkérdezném, hogy a zsíros lófarok, a foghiány vagy a csöves kinézet tesz-e alkalmassá arra, hogy ilyen magasságokból szólj a pórnéknek?
Fárasztóak vagytok.
Nem illik rágalmazni nyilvánosan senkit. Én legalábbis úgy tudom.
Csupán arról van szó, hogy minap felvetődött bennem egy kérdés és elkezdett járni rajta az agyam. Ennek eredményét írtam le. Ha valaki magára veszi, az az ő dolga. Nyilván nem véletlen, de én nem erőltetem rá senkire.
Minek ide tematikus blog. Kell írni valami frappánsat, vagy jól odamondót és meg is van a napi műsor.
Ne kérdezzétek, miért vagyok keveset errefelé...
Régen leírtam már, és Inca is, hogy engem mindennek lehet nevezni a valóéletben, csak subnak nem. Sőt, ha venné a fáradtságot, akkor látná az adatlapunkon, hogy domináns pár... :)
Büszke vagyok rá, hogy hozzá tartozom.
Hogy miért Neked írom? Mert van olyan, aki szót sem érdemel.
T.
sorba járod a blogokat és unalmadban belekötsz boldog-boldogtalanba??
Nálunk az első alkalommal MINDEN volt.
Sosem felejtem el, az volt a büntim, hogy nincs menekülőszavam, vagyis, valamiért önként le mondtam róla...
Korbács, csipesz, tű, gyertya, vákuum, orál, aktus, ölelés, bújás, beszélgetés, EGYÜTT ALVÁS, lélek melengetés.
Mire eljöttél hozzám, nem egy Domhoz mentem el, hanem A Férfihoz, akihez tartozni akartam. Nem volt olyan, amit ne tettem volna meg elsőre...
A napi csetelések, éjszakába nyúló telefonok, skype, feladatok, megtették hatásukat. :)
Abban meg már akkor is biztos voltam, hogy jól választok, így nem érhet baj...
Tündér
Szerintem is így van. Mást írtam volna? Az már más kérdés, hogy ha egyébként megfelelt volna a pasi és csak e miatt mondott le róla, akkor nem a pasi bukott meg nála, hanem fordítva történt, vagy is-is.
"Mondd, ezzel a szubina dumával hány nőt "csábítottál" már el?"
Mostanában, hajlott koromra való tekintettel, már kettőnél nem többet, hetente. ;-)
"Tündért is így hívod?"
Nem. És szeretnék is eloszlatni minden kételyt ezzel kapcsolatban. Ő kérem, dominánsként volt regizve itt.
Az, hogy kettőnk között hogyan és mi történt, az meg maradjon a mi titkunk. :-)
Inca
Mondd, ezzel a szubina dumával hány nőt "csábítottál" már el? Tündért is így hívod?
Inca