A Sötét-faktor

„Nincs fény sötétség nélkül.” Ez a gondolat egyidős az emberiséggel, ehhez kötődik a legősibb szimbólum is, a jin-jang, amely leírja az egymással szemben álló, mégis egymást kiegészítő erőket. Világosság és sötétség.

Mindnyájunk előtt ismert tény, hogy a világ nem egyszerű hely. Nem osztható fel szimplán jó és rossz emberekre, kivéve persze ha nem egy eszement tömeggyilkosról van szó. Alapjában véve, ettől lényegesen komplexebb a kép. Mindenkiben van jó és persze rossz is. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a BDSM-en belül, a mások (vanilla) számára egyértelműen „rossz” vagy „helytelen” jelző, még tovább bonyolódik. Hiszen rossz és helytelen az átlagember számára, ha egy férfi megkötöz és megkorbácsol egy védtelen nőt, ugyanakkor mi jól tudjuk, hogy amíg ez közös vágyakon és konszenzuson alapul, addig különleges, eufórikus élmény lehet.

A pszichológián belül erősen foglalkoznak a sötét személyiségvonásokkal, 1950 óta rengeteg kutatás fókuszában volt. Már korábban olvastam erről egy átfogó tanulmányt, de a napokban újra elém került egy cikk, mely az úgynevezett D(ark)-factorral foglalkozik, magyarul néha S(ötét)-faktornak van visszaadva. „Az ún. „D (Dark Factor of Personality) sötét személyiségfaktor” magában foglalja az összes lehetséges sötét vonást és ezáltal egy egységes, átfogó elméleti keretet biztosít a sötét személyiség megértéséhez.”

Itt a hangsúly nyilván azon van, hogy a kutatók elkülönülten ismerték / ismerik a sötét személyiségvonásokat, ugyanakkor ezek – mint a tanulmány kifejti - összefüggésben állnak egymással, sőt kapcsolódnak egymáshoz. Ergo, ha valamelyik megjelenik egy adott személynél, jó eséllyel a többi is kisebb vagy nagyobb mértékben. Itt szó van a machiavellizmusról, nárcizmusról, pszichopátiáról és még néhány hasonló vonásról.

Miért érdemes erről tudni és beszélni? Azért mert az egyik sötét vonás a szadizmus. Ez a szó a BDSM közösségben nem annyira negatívan és pejoratívan jelenik meg, mint a hétköznapi nyelvhasználatban. Ennek ellenére – tapasztalatom -, hogy sokan félnek tőle és azoktól az emberektől, akik ilyennek jelölik magukat. Sajnos nem minden ok nélkül! A napokban hallottam egy ehhez kapcsolódó élményt az egyik ismerősömtől – aki egyben tagtársunk is - és meg kell mondjam, teljesen kicsapta nálam a biztosítékot. És hát persze ott vannak a blogok, ahol visszatérő téma a domináns vagy szadista emberektől elszenvedett sérelmek.

Egy domináns-szadista, nem attól kerül bele ebbe a kategóriába vagy válik jogosulttá / méltóvá ezen „cím” használatára, hogy valóban kegyetlenül, erkölcstelenül és minden emberi méltóságot elvéve viselkedik. Nem kioktató jelleggel, de szeretném ezzel a néhány gondolattal felhívni a figyelmet arra, hogy BDSM csodálatos világában az első és legfontosabb lépés: az önismeret. Azok a személyek, akik domináns vagy szadistaként jelennek meg egy kapcsolatban, KIEMELTEN fontos, hogy megismerjék önmagunkat, a vágyaikat, és ezeket URALNI tudják. Hogyan akarunk mást uralni, ha önmagunkat nem vagyunk képesek?

A D-factorra egyébként van egy pontszám, ugyanúgy mint az IQ vagy EQ-ra. Ez a teszt segít iránymutatóként és tájékoztató jelleggel megállapítani a Te egyéni pontszámodat: https://qst.darkfactor.org/

Óriási felelősség az a hatalom, amit a másik fél fölött gyakorolhatunk. A legkevesebb az, hogy igyekezzünk megismerni a személyiségünket - amely veszélyeket is rejthet magában -, a motivációnkat. Lássuk, hogy képesek vagyunk adni, nem csak elvenni, végig irányítani; legfőképpen önmagunkat!

Az a személy, aki nem akarja önmagát megfelelően megismerni, az a másik félbe sem fog ezen a téren invesztálni. Éppen ezért, figyeljünk oda, hogy ha más vonás is megjelenik a szadista vágyak mellett, akkor megfelelően tudjuk azt is irányítani, ne az irányítson bennünket! Nem szabad elfelejteni, hogy egy domináns vagy épp szadista aki rosszul használja a hatalmát, elsősorban nem fizikai nyomot hagy, hanem lelkit. Az pedig nem biztos, hogy olyan iramban gyógyul, vagy akár valaha is eltűnik a lélekről.