2021. 09. 16. 00:17 | Megjelent: 819x
"a virtuális valóság még mindig sokkal jobb, mint az örökös vívódás, kielégületlenség, elfojtás és a magány."
Ez vitathatatlan.
Viszont az írás többi része a valós találkozásokkal szembeni előnyöket taglalja. Ezekben is találni igazságot, de sok helyen megbicsaklik a logika.
- "előszeretettel gondolok magamra úgy, mint egy olyan perverz, virtuális szexuálpszichológus, aki nem könyvekkel kezel, mert ismer ennél izgalmasabb és hatásosabb módszereket is a szubok vágyainak kielégítésére."
Egy szexuálpszichológusnak nem a kliens vágyainak kielégítése a célja. De ez annyira nyilvánvaló, hogy szégyellem is leírni.
- "...koncentrált figyelmet, igazi jelenlétet kapnak tőlem. Így a velem való virtuális kapcsolat...akár jóval valóságosabb élmény lehet, mint egy élő kapcsolat."
Persze. Ha a valóságban nem kapnak koncentrált figyelmet, és virtuálisan igen, akkor nyilván az utóbbi a nyerő. De miért ne kaphatnának a valóságban ugyanolyan figyelmet?
- "hiába él fizikailag együtt egy nővel, ha az a nő este hullafáradtan ér haza a munkából"
Ez virtuális kapcsolatban is előfordulhat. Akkor így sem lesz top partner.
Itt kezdtem megvilágosodni, hogy nem arról van szó, hogy úgy általában online is nagy élményeink lehetnek. Hanem az a lényeg, hogy egy MÁSIK NŐ, akinek "se ereje, se igénye nincs arra, hogy törődjön a nőiességével" <-> BLOGÍRÓ virtuális jelenléte.
Tehát reklámszöveget olvasunk.
- "feltehetően napi 4-5 vendég után már nem is lenne igényem arra, hogy bármit is meg akarjak tudni arról az emberről"
Élő szeánszt vállalók között is van, aki heti 2-3 kliensnél többet nem fogad. És lehet virtuálisan is túlvállalni, sok párhuzamosan fenntartott online kapcsolatban nem csak kedve, de kapacitása sincs mindet mélyen megismerni.
Hozzászólások (3)
nem neki válaszolok ezzel. leírom, ami erről eszembe jut. és alakulhat beszélgetés róla. vagy több párhuzamos blog :)