Szubok vágylistával

„Jön nekem itt a vágylistájával! Mit képzel ez? Követelőzik, hisztizik ha nem teljesülnek? Menjen el fizetőshöz, nem vagyok szolgáltató!”
Elsőre teljesen jogosnak tűnik a lifestyle dominák felháborodása. Másodikra is, de szerintem mégsem ilyen egyszerű.

Vannak úrnők, akiknek a szolga vágyainak megtagadása az izgató. Még ha nem is szó szerint izgató, mindenesetre attól érzi magát úrnőnek, hogy az, és csakis az teljesül, amit ő akar. Ez erősíti, sőt, ez határozza meg a felsőbbrendűségét. Nem kitolni akar a szolgával, hanem számára ettől lesz egy kapcsolat D/s. Mások nem ennyire merevek, mégis kényszeresen félnek attól, hogy túl sokat kap a szolga. Nehogy már élvezzen valamit. Úgy érzik, attól szolgáltatóvá válnak. Nem akarnak a szub szubjai lenni. Ez az utolsó, sokat emlegetett mondat teljesen elfogadható, az előtte lévők kevésbé. Szűk a határ, nehéz eltalálni a megfelelő arányokat. Mert ha valaki meg akarja tartani a szubját, annak adni is kell valamit. És enélkül tiszta kihasználásról van szó. De mi legyen azokkal, akiknek a vágylistájában nagyon fontos helyen van az, hogy őt kihasználják?


A vágylista azon dolgok tömör, címszavakban történő felsorolása, amit szeretnénk átélni egy bdsm kapcsolatban. Ami nekünk a legjobb, ami a legfontosabb ebben az egészben. Az oka annak, hogy ide regisztráltunk. Az a célunk, hogy ezek megvalósuljanak. Aki ezt meg sem hallgatja, attól mit akarunk?
Órákon keresztül beszélhetnénk erről. És kellene is. A megvalósulás módjairól, részletekről, olyan apró körülményekről, amik a legnagyobb élményt egy pillanat alatt negatívba fordíthanak. Határokról. Például valami rajta van a vágylistán, de ha az elképzeltnél csak egy kicsit többet kapunk belőle, vagy másképp, az már elfogadhatatlan. A vágyak rangsora. Mi az, ami nélkül elképzelhetetlen számunkra egy kapcsolat, mi ami fontos, de le is mondhatunk róla. Nem mindegy, hogy soha nem fog megtörténni, vagy csak ritkán. Szóval beszélni kellene róla, de ez nagyon nehéz. Egy ismeretlennek elmondani a sokszor még magunkban sem pontosan tisztázott vágyainkat. És igen, egy ismeretlennek, mert a legjobb lenne a legelején tisztázni mindent. Persze ez lehetetlen. De sokszor úgy érzem, hogy ha egy már működő kapcsolatban – akció közben főleg - kimondok valamit, hogy mit szeretnék, nekem hogy lenne jobb, azzal elvész az illúzió.
Ezt nem helyettesíti, de átsegít a kezdőponton egy tömör lista.

„Jön a szub, tolja az arcomba a vágylistáját. Erőszakosan, szinte követelve, hogy hallgassam meg.” Ilyenkor arra gondolok, hogy miért kell ezt erőszakosan, miért kell ezt követelni? Nem érdekli az úrnőt, hogy mit szeretne a szub, mert az úrnő ma úgyis csak egy masszázst akar? Akkor javaslom, hogy menjen el az úrnő egy fizetőshöz. Tetszik tudni, aki pénzért masszíroz. Tőle nem kell vágylistáról érdeklődni. (Nagyon különbözőek ám a szubok is. Valakinek ez természetes, másnak meg nem; ezt figyelembe kell venni.)

A vágyak megtagadásának elfogadása szerintem kötelező elem egy szolga részéről. De ennek mértéke teljesen egyénfüggő. Ki és miről hajlandó lemondani, mennyi ideig, ez nem az úrnő döntésén múlik. Ha már az elején kiderül, hogy a szolga görcsösen ragaszkodik mindenhez és követeli, akkor el kell küldeni. Ha már működő kapcsolat közben nem kapja meg olyan gyakorisággal, mint szeretné, akkor el fog menni.

Nekem ilyesmit jelent a vágylista: Ezeket szeretném átélni. Ezen kívül szeretem ezek megtagadását is. (Kivéve ezt és ezt, mert ezek nélkül nekem már nem is bdsm.) Hogy a megtagadás által érezzem igazán, hogy valóban szolgálok; hogy azért vagyok itt, hogy úrnőm vágyai, kívánságai, igényei teljesüljenek (kivéve ezt és ezt; ilyet sose kérjen tőlem, mert ezek kívül esnek a határaimon.) Így tulajdonképpen maga a megtagadás, az általam szeretett, vágyott dolgok megtagadása is a vágylistámon szerepel. Erről és erről le tudok mondani sokszor. Hiányozni fog, de megtagadása talán még nagyobb élvezetet okoz. Ez nem azt jelenti, hogy soha, mert azt nem tudom elfogadni. Viszont erről és erről le tudok mondani ebben a kapcsolatban akár örökre, mivel megértem hogy úrnőm határain kívül esnek.

Nagyon jó példa a megtagadás élvezetére az erényöves szolgák. Ők a szexen belül létező legjobb dologról mondanak le, vagy fogadják el.
De kevesen jutnak el idáig a megtagadás élvezetében. Hibáznak azok az úrnők, akik mindenkit elhajtanak, akik vágylistával jelentkeznek. Hiszen már a vágylista is sok megtagadást tartalmazhat. És ha az sem teljesül, akkor nem marad semmi, amiért érdemes lenne.