Majmok 2

Az előző blogban írt kísérlet nem volt valós, a most következő viszont nagyon is az. A tudósok bizonyára jobban szeretnék, ha ez sem történt volna meg. Így természetesen áltudománynak minősítették a megfigyeléseket.

Japán délnyugati partjainál található Kōjima sziget, ami elsősorban a vadon élő makákókról ismert. Az állatok megfigyelése 1947-ben kezdődött, és 1952-től minden egyedet megjelöltek, hogy a szaporodást, az egyedek családi szálait nyomon lehessen követni.

A Kiotói Egyetem Főemlős-kutató Intézete a főemlősök nemzeti kutatási központja is tanulmányozta az itt élő állatokat. A megfigyelések az állatok csoportos viselkedési szokásaira irányultak.

A szigeten élő vad kolóniát a kutatók folyamatosan a homokba dobott édesburgonyával látták el. A majmoknak ízlett az édesburgonya, az ételre ráragadt homok azonban zavarta őket. Az Imo-nak nevezett tizennyolc hónapos nőstény megmosta a burgonyákat, és ezzel megszüntette a zavaró motívumot. A fortélyra anyját is megtanította. Játszótársai szintén elsajátították az új módszert, és szüleiknek is megmutatták. Rövidesen az összes fiatal egyed megmosta burgonyáit.

1958 őszén az eképpen eljáró majmok száma a szigeten már jócskán megnövekedett, közel száz volt. Ekkor csaknem az összes, a szigeten élő majom, minden további behatás nélkül, egyszerre csak mosni kezdte a burgonyákat.

Ha az esemény kizárólag azon az egy szigeten történt volna meg, alighanem úgy gondolták volna, hogy létezik valamiféle kommunikáció a majmok között, s hozzákezdtek volna ennek a kommunikációs módnak a felkutatásához.
Ám a környező szigeteken élő majmok szintén mosni kezdték a burgonyákat. Még a japán szárazföldön honos majmok is így cselekedtek. Semmiképpen sem lehetséges tehát, hogy ezek a majmok bármilyen, általunk ismert módon kommunikáltak volna egymással.

Ez volt az első eset ilyen megfigyelésre. Feltételezték, hogy léteznie kell valamiféle, ezekre a szigetekre kiterjedő morfogenetikus mezőnek, amelyen keresztül a majmok képesek voltak egymással kapcsolatba lépni.

Egyes természettudósok szerint van ennél meggyőzőbb és könnyebben megfigyelhető megnyilvánulása is a "kollektív tudatnak". Pl. egy hangyaboly működése, vagy egy több tízezres halraj együtt mozgása. Anélkül váltanak irányt hirtelen, hogy összeütköznének.

Vannak bőven a leírt megfigyelést és a jelenséget cáfoló oldalak. Pl:
https://schrodingersdawg.blog.hu/2011/07/25/az_igazi_szazadik_majom_hatas