2019. 04. 02. 15:20 | Megjelent: 1410x
Kutatók a társas viselkedés tanulmányozásához majmok egy csoportját helyezte egy tágas ketrecbe. A ketrec közepén felülre egy fürt banánt lógattak. A banánt csak az alatta lévő létráról lehetett elérni.
A legbátrabb, vagy legéhesebb majom hamar megtalálta az oda vezető utat. De amikor már elérte a banánokat, a kutatók abban a pillanatban hideg vizet zúdítottak az összes többi állatra. Így ment egy darabig. Mindig volt egy legéhesebb majom, aki felment a létrán. A hideg víz meg sosem maradt el.
Egy idő után, amikor világossá vált a banán érintése - hideg víz a nyakba
összefüggés, a majmok nem engedték meg a próbálkozó társuknak, hogy felmásszon a létrán. Lerángatták, elzavarták onnan. Hamarosan egyik majom sem kísérelt meg felmászni.
Ezután a kutatók egy majmot kicseréltek egy újra. Az persze hamarosan már szaladt a létrára a banánokért. A csoport meg azonnal visszahúzta és jól elverte. Így hamar megtanulta az elvárt viselkedést.
Folytatták az egyenkénti majomcseréket. Az újakat hamar leszoktatták társai a létrára mászásról. Végül már egyetlen eredeti csapattag sem volt a ketrecben. Tehát a bent lévő majmok egyike sem kapott hideg vizes kezelést, mégsem másztak fel a banánért.
"Ha lehetséges lett volna megkérdezni a majmokat, hogy miért verték meg azon társaikat, akik megpróbáltak felmászni a létrán, a válasz így hangzott volna: - Nem tudom. A dolgok itt mindig így zajlottak."
http://www.throwcase.com/2014/12/21/that-five-monkeys-and-a-banana-story-is-rubbish/
Bár nagyon tanulságos a történet, ezt a kísérletet valószínűleg nem végezték el. Az első könyv, ahol megjelent, sosem közölte a forrását. (Gary Hamel & C.K.Prahalad: Competing For The Future, 1996) Semelyik kutatóintézet nem számolt be ilyen kísérletről.
Hozzászólások (0)