Tükör nélküli ország
BDSM Blogok »
Blog - Huperion »
Tükör nélküli ország
- Van nyilvános albuma
- Van nyilvános őt ábrázoló képe
- Van blogja
- Részt vesz egy eseményen
Bejegyzések idő szerint
2023. 06. (1)
2022. 11. (1)
2021. 02. (1)
2021. 01. (1)
2020. 10. (3)
2020. 09. (2)
2022. 11. (1)
2021. 02. (1)
2021. 01. (1)
2020. 10. (3)
2020. 09. (2)
A Távirati Iroda egy szombati napon éjjel ismertette a Kormányrendeletet. A jogszabályban foglaltak szerint március elsejével minden tükröt be kellett szolgáltatni a jegyző által kijelölt helyen. A beszolgáltatások szervezetten és pontos ütemben zajlottak országszerte. Akik, a rendeletnek ellenálltak és otthonukban még elfekvőben tükröket rejtegettek, azok számára két hónap fogházban eltöltött elzárás várt, kirívó esetben a bíróság a büntetés legfelső határát a hat hónap fegyházban letöltendő büntetést szabott ki.
A polgárok túlnyomó többsége beletörődőt a rendeletben foglaltakba, megszokták a kijárási tilalmat, az országba beszivárgó külföldi ügynökök üldözését, a szabotőrök elleni fellépést, az élelmiszer jegyrendszert, elnézték az pátriárkák első éjszaka jogát, és a legszomorúbb, hogy a férfiak tudomásul vették, elfogadták, hogy a hatalom a csendőrséggel letartóztatta asszonyaikat; (a csinosabbakat) akiket rögtönzött vadászünnepek vagy csoportos orgiák keretein belül megerőszakoltak.
Idővel mindenki tudomásul vette a tükrök hiányát; a férfiak hamarabb, a nők egy kissé lassabban. Egy két szakma is átalakult, a fodrászok például tükör nélkül dolgoztak, úgy rohangáltak körbe-körbe az ügyfél körül, a ruházat értékesítéssel foglalkozó üzletek a próbahelységeiket egyszerűen lezárták, a fürdőszoba tervezők munkája is egyhangúvá vált.
A tükör nélküli világnak ellenben voltak előnyei. Reggelente nem kellett szembesülni a szolgasorba taszított tömegeknek az embertelen világgal, magának a hatalom képviselőinek sem kellett tovább szembenézni önnönmagával. Az egyszerű embereknek nem kellett elszámolnunk a napról napra múló idővel, a szaporodó ráncokat sem látták többé, az arcok azonossá váltak, lassan eltűntek az arcokról a jellegzetes egyedi vonások. A férfiak és a nők arca egyformán elszürkült, idővel eltűntek a különféle hajszínek, szőke, vörös, mogyoró színű hajfürtök színtelenné váltak, az emberek szemeit egytől egyig szürke színűre festették az évek.
Egy őszi napon egy bátor kislány, egy csendes szél nélküli napon amikor a levegőben levelek hullottak lassan és hangtalanul, egy szépen feszülő tó tükrében megpillantotta önmagát, és elmosolyodott*.
* (egy másik különös elmélet szerint felsikoltott, és ijedten édesanyjához rohant, legalábbis ahhoz a nőhöz , akit édesanyjának vélt).
A polgárok túlnyomó többsége beletörődőt a rendeletben foglaltakba, megszokták a kijárási tilalmat, az országba beszivárgó külföldi ügynökök üldözését, a szabotőrök elleni fellépést, az élelmiszer jegyrendszert, elnézték az pátriárkák első éjszaka jogát, és a legszomorúbb, hogy a férfiak tudomásul vették, elfogadták, hogy a hatalom a csendőrséggel letartóztatta asszonyaikat; (a csinosabbakat) akiket rögtönzött vadászünnepek vagy csoportos orgiák keretein belül megerőszakoltak.
Idővel mindenki tudomásul vette a tükrök hiányát; a férfiak hamarabb, a nők egy kissé lassabban. Egy két szakma is átalakult, a fodrászok például tükör nélkül dolgoztak, úgy rohangáltak körbe-körbe az ügyfél körül, a ruházat értékesítéssel foglalkozó üzletek a próbahelységeiket egyszerűen lezárták, a fürdőszoba tervezők munkája is egyhangúvá vált.
A tükör nélküli világnak ellenben voltak előnyei. Reggelente nem kellett szembesülni a szolgasorba taszított tömegeknek az embertelen világgal, magának a hatalom képviselőinek sem kellett tovább szembenézni önnönmagával. Az egyszerű embereknek nem kellett elszámolnunk a napról napra múló idővel, a szaporodó ráncokat sem látták többé, az arcok azonossá váltak, lassan eltűntek az arcokról a jellegzetes egyedi vonások. A férfiak és a nők arca egyformán elszürkült, idővel eltűntek a különféle hajszínek, szőke, vörös, mogyoró színű hajfürtök színtelenné váltak, az emberek szemeit egytől egyig szürke színűre festették az évek.
Egy őszi napon egy bátor kislány, egy csendes szél nélküli napon amikor a levegőben levelek hullottak lassan és hangtalanul, egy szépen feszülő tó tükrében megpillantotta önmagát, és elmosolyodott*.
* (egy másik különös elmélet szerint felsikoltott, és ijedten édesanyjához rohant, legalábbis ahhoz a nőhöz , akit édesanyjának vélt).
Hozzászólások (8)
szegény-szerencsés Orwell ... milyen jó, hogy már nincs módja itt blogolni.
;)
Ha tukrot tartanak...azt van aki szereti mas szogbol lathatja onmagat es meg nem is az o karja farad...s van aki nem szereti mert nem allithatja be a fenyeket...
Anno az edzotaborokban nem mindig volt tukor. A fenyes feher csempenel borotvalkozzunk. Vagyis probaltunk megkerdojelezheto sikerrel.
Osszessegeben szeretem a tukroket.
Meg ha neha nem is tetszik amit latok benne, de joval kisebb az esely arra h megvagjam magam(:
Köszönöm, hogy mindenkitől/kivétel nélkül tanultam/tanulhattam valami újat:)
Viszont rámutat arra is, mennyi lehetőség van a tükörtelenségben. Mint amikor bekötik a szemed és a többi érzékedre vagy utalva. Máshogy is láthatod a világot, a másikat, magadat, nem muszáj beletörődni. De ez csak egy másik nézőpont. Tetszik a sztori:)
"A halál beálltakor a legelső tennivalók közé tartozott az ablak kinyitása, az óra megállítása és a tükör letakarása. Az ablaknyitás célja még a 20. sz.-i hit szerint is az, hogy az eltávozó léleknek szabad útja legyen. A tükör letakarását (bármivel, újabban fekete kendővel) mai napig életben tartotta az iszonyat attól, hogy a tükörben is lássák a halottat. Szerepe volt annak a törekvésnek is, hogy a halott ne lássa meg saját magát – ez megnehezítené távozását. Ma e két motívum mellett sok egyéb indokolás is ismert (pl. ha valaki belenézne a tükörbe, sárgaságot kapna stb.). Az óra megállítása újabb keletű szokás; valószínűleg a kézenfekvő analógia (élet megszűnése – óra megállása) hozta létre. Mindhárom cselekmény hasonló formában és magyarázatokkal Európa-szerte elterjedt. A halottal kapcsolatos teendők nagy részét a gyakorlati szükség hívta létre." -Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925)
A tükör letakarása nem más célt szolgál, minthogy nehogy magadban lásd meg a halottat. Ez egy természetes védekezőmechanizmus a még élők részéről. Tudjuk, hogy miről van szó. Halálfélelemről. Egyes embereknek problémát okoz szembenézni a halállal. Ez a szokás miattuk alakult ki. Pedig igazán sokat segíthet rajtuk, ha ilyen formában szembesülhetnek a félelmükkel. Biztosra veszem, hogy olyan dolgokat láttak így egyesek, amire a környezetük úgy reagált, hogy azt képzelték, az, aki a tükörbe nézett az megőrülhetett. ("a halott az élőket magával viheti, vagy megszállja őt") No, nem mintha letakart tükörrel védekezni a halál ellen a józan észről árulkodna.
Viszont én innen nem tudom eldönteni, hogy a korlátozás vagy a nyitás a helyes út, mert itt többféle nézőpontot kéne összehangolni, hogy helyes választ kapjunk, de én erre nem látok rá. Azt viszont tudom, hogy az sehová sem vezet, hogy korlátozunk is meg nem is.
Nemrég halottam egy jópofa definíciót a populistára. "Népkegyvadász."
Ez egy érdekes dolog, mert most még lehet, hogy a többség így gondolkodik, de ha mégis csak változna a helyzet, egy hét múlva már nem így gondolkodna.