Csak te

Csak te

Gondolok rád néha, mindíg

Nyomot hagytál, mely nem hagy így

Kereslek én mindenki másban

Próbállak feledni, elmerülve másban

Ezen ellentét nem hagy érezni

Emléked üldöz, nem hagy élni

Te mutattad meg, milyen ha szeretnek

Te voltál az kit nem hittem szemétnek

Valamilyen módon én még mindíg hiszek

Bár tiszták a jelek, azok a ridegek

Lehet ez a hit, csak szoros kötelék

Melyet el nem tépek, nem merem még

Pedig téptem, rágtam tényleg próbáltam

Körmeimet véresre kapartam

De nem szakadt el, még tart

Színte már húz, csuklómba mart

Te vagy az egyetlen kiért könyörögnék

Te vagy az egyetlen ki előtt térdelnék

Nem akarok mást, fel sem fogod mennyire

Nem akarok mást, miért nem fogod fel mennyire?

Akarok vissza mindent, mit elvettél tőlem

Akarom az ölelésem, csókom és érintésem

Akarom a pillanatot mikor beléd estem

Akarom a lelkem, vele lelkesedésem

Akarom reményem az én szeretetem

Akarom vissza mind...mind mit elvesztettem!