Most egy egészen friss verset hoztam el. Egészen pontosan tegnap készültet.
Mindenki átveszi a családja kisebb-nagyobb szokásait. Ha egyik szülőd alkoholista volt, nagy valódzínűséggel te is az leszel például. Én is át vettem pár rossz szokást, ahogy testvéreim is és ez ihletett, valamint az amit az egyik szülőm mesélt a család múltjáról.
Családi trauma
Múltad elől nincs menekvés
Amit megtudsz, szívedbe vés
Azt kívánod üssenek fejen
Hogy felejtsd el, mit megtudtál ott helyben
De egyszerre kapaszkodsz is belé
Hisz így érted igazán ki, miért és mié
A családod múltja nem határoz téged
De a minta megmarad,
Te ezt próbálod megszűntetni végleg
Ugyanazon hibák, más sorozata
Ugyanaz a mocsok, más ruhájára ragadva
Soha meg nem szűnik, elkerülhetetlen
Csak enyhíteni tudsz
De árnyéka feletted lebben
Fiatalon mondogattad
Te más leszel mint ők
De végül észre vetted
Az árnyékot te feletted
Naivitásod levetetted
Rájöttél a minta áll te feletted
Bár nem oly erős, de éppen elég
Emberi kapcsolatokat felemészt
Ott rejlik apró tetteidben
Nézésedben, humorodban
Véredben és agyadban
De csak rejtett zugjaiban
Amikor végül te is úgy jársz
És magadon látod már
De a családod nem
Testvéreid, kikkel egy a véred
Bennük is ott van, érzed
De nem teszel semmit, csak nézed
Ők nem veszik észre, de te igen
Bár feleslegesen
Mert te így sem állsz ellen
Vonz téged, hogy tedd, csak tedd!
Ne küzdj véred ellen
Hisz oly nehéz a küzdelem
Sok más ellenséggel szemben
Sosem nyerhetsz önnönmagad ellen
Hozzászólások (0)