Vicces, hogy előzőleg Adyval viccelődtem, de nem igazán kedvelem őt. Komolyan...ki kedvelne egy olyan embert, aki istennek képzeli magát? Ennek ellenére a versei jók, el kell ismernem. Mostanában tanultam Radnóti Miklósról, és szerintem ő lesz a kedvencem. Talán a tragikus története miatt és mert együtt tudok érezni azzal, hogy a versei által tartotta meg a józan eszét a munkatáborban.
Van egy vers aminek most meg is van a dátuma: 2023.08.10. Ezt nem is igazán verses formában írtam le, hanem egy összefüggő, rímes szövegként, de itt megpróbálom verszakokra szedni.
Az örültek
Őrült vagyok, őrült vagy
Ketten vagyunk őrültek
Ha már őrültek vagyunk
Az elménk egymással versenghet
Értem, még ha nem is modod
Érzem, még ha nem is gondolod
A szíved zárt, és nem tudom hova tetted kulcsát
Ha megtalálom, nem dobom el
Megtartom és nem engedem el
De egyenlőre, őrültek vagyunk
Lehet, ebbe bele is halunk
Őrült vagyok, őrült vagy
Ketten vagyunk őrültek
Ne hidd azt, hogy egyedül vagy
Én itt állok melletted
Megpróbálom megérteni,
Megérteni, megszeretni
Bármit is akarsz mondani
Soha nem foglak gyűlölni
Az őrült jó, mert tudod, hogy az vagy
Ha tudod, akkor azt is tudod ki vagy
Egy őrült, jószívű ember
Kit megérteni, eddig még senki nem mert
Az utolsó sorokat lehagyom, mert visszanézve, hogy mit írtam nem hiszem, hogy igazán jól hangzana az eddig leírtakkal. "Az őrült jó" szavakat "A veszett jó" szavakból alkottam, még emlékszem. Aki látta Az Útvesztő című filmet, az remélem tudja miről beszélek.😆
Hozzászólások (0)