
Otthon vagyunk, az ügyes-bajos dolgainkat végezzük. Már megint nyújtogatod a nyelved, ahogy az egyébként szokásod. Tudom, hogy ilyenkor azt szeretnéd, kapjam el szájjal:
- Kapd el, ha tudod, de úgysem fog menni!
- Na majd azt meglátjuk!
Közben elszaladsz a másik szobába. Lassan elindulok utánad. Amint utolérlek, ismét a kinyújtott nyelved fogad:
- Úgysem éred el! Lassú vagy! - mondod felém nevetve
- Aha. Egészen addig, amíg két kézzel el nem kaplak és magamhoz nem húzlak!
- Álmodozz csak!
- Esetleg megpróbálhatsz kiszabadulni, de nem fog menni.
Nekem sem kell több, így megindulok feléd. Egyre közelebb vagy a falhoz, ahogy csökken köztünk a távolság. Amint látom, hogy a hátad már falat ért, a nyakadnál fogva présellek hozzá:
- Innen most nem menekülsz, a nyelved az enyém, veled együtt!
- Akkor kapd el! - mondod, majd ismételten kinyújtod.
Egy darabig csak tartom a hosszú szemkontaktust, hogy vajon mikor próbálod meg visszahúzni. Közben elkezdem simogatni a combod belső felét, hátha elvonja a figyelmed. Nagyjából sikerül is, amikor egy hirtelen mozdulattal megindulok a számmal a nyelved felé, de még így is gyorsabb vagy. Egyszer csak minden lelassul. Elkezdünk csókolózni, a combod egyre forróbb, ahol simogatom. A ruha rekordidő alatt kerül le mindkettőnkről, majd újra nekiszorítalak a falnak, de ezennel nemcsak a kezem használom. Érzed, ahogy a meztelen testünk egész felületén érintkezik, majd az arcodhoz simulva mondom halkan a füledbe:
- Most olyan keményen megduglak, hogy nem győzöl majd könyörögni, meg ne álljak! Sikítasz majd, akkorát fogsz élvezni. Tudom nagyon jól, mi kell Picilánynak!
- Apuci tudja, mi kell Picilánynak! - súgod vissza.
- Törődés és nevelés. Kis bünti, aztán kis jutalom, ha ügyes kislány vagy!
- Én mindig ügyes vagyok!
- Akkor több jutalmat kapsz, mint fegyelmezést. Vagy olyan büntit, ami jutalomnak számít!
Ezt kimondva vaskos farkammal el is kezdem ostromolni a nedves puncidat, miközben a nyakadat is harapdálom. Az egyik lábad a csípődnél fogva felemelem a derekamhoz, így még mélyebbre hatolok beléd. Próbálsz egyre hangosabb lenni, de annyira szorítalak a falhoz, hogy nem sok hang jön ki belőled.
- Talán hagynom kéne, hogy sikíthass! -fordulok feléd, majd felemellek, és leteszlek az ágyra, hassal lefelé.
- Jutalmat szeretnél? Akkor mutasd a popsid!
Engedelmesen kutyapózba helyezkedsz. Mögéd megyek és vissza is teszem a puncidba a farkam. Úgy döngetlek, hogy a feneked csattog a csípőmön. Közben az egyik kezemmel húzom a hajad, a másikkal szorítom a nyakad, két ujjammal a szádban, aminek hatására megint egyre hangosabb vagy. Rád hasalok, majd egy erős mozdulattal beleszorítom a homlokod a párnába úgy, hogy még éppen kapj levegőt.
- Na most sikíthatsz, Picilány! Harapj a párnába!
Ezzel elveszem a kezem a tarkódról, és átteszem a popsidra. Elkezdelek paskolni, de úgy rendesen. Fenekeden a kezem nyomai tökéletesen látszanak. Egyre több hang jön ki belőled, amivel még jobban felizgatsz. A párnába fojtott dünnyögésedből tisztán kiveszem, ahogy könyörögsz, legyek még keményebb. A fenekelés szünetében jó erősen végigkarmolom a hátad, gyönyörű, vörös csíkokat hagyva. Tested egészében remeg az élvezettől. Egyik kezemmel ismét a párnához szorítom a fejed, a másikkal pedig elkezdem a csiklódat izgatni alulról. Rövidesen olyan orgazmust élsz át, hogy torkod szakadtából üvöltesz a párnába. Imádom érezni, ahogy a lüktető puncid közben szorítja a farkam.
- Jó kislány vagy, talán ezt most megérdemelted!
Erre a mondatra egyből letérdelsz az ágy mellé, hátratett kézzel, kinyújtott nyelvvel. Remegve várod, hogy a puncidtól lucskos farkam megkóstolhasd. Úgy ráhúzod a szádat, mintha egészben le akarnál nyelni. Még a tarkódnál sem kell fogjalak. Közben csak simogatom a hátad, és gyönyörködöm az izgalomtól kikerekedő szemeidben. A tudat, hogy ennyire kívánsz, még annál is jobban felizgat, amit csinálsz. Látni az elégedettséget az arcodon, amint megérzed a meleg spermát a torkodon, csodálattal tölt el. Miután lenyelted, lehajolok hozzád, megcsókollak, majd még egyet rácsapok a fenekedre, és megdicsérlek:
- Eleget bizonyítottál, Picilány, Apuci büszke rád!
Hozzászólások (0)