Vidékről tartunk hazafelé az országúton. Nem bírsz magaddal, és az anyósülésről elkezded piszkálgatni a combom.
- Mit ügyködsz, Drága Picilány? Nem bírod ki hazáig, igaz?
- Nem! - Feleled határozott, pimaszul magas hangon, majd fokozatosan haladsz a combomon felfelé.
- Nagyon jó lenne, de vezetés közben ez elég veszélyes, 1 óra, és hazaérünk.
Meg sem hallod a szavaimat, a férfiasságom már teljesen a markodban van.
- Ne játszd nekem itt a jó fiút! - nézel rám vigyorogva.
- Te játszod a rossz kislányt! Nagyon ki fogsz kapni!
- Nem érdekel! - mondod felém a fejedet rázva, fülig érő vigyorral.
- Ám legyen! - Felelem sóhajtva, majd az első autó öbölnél megállok.
- Akkor most kiszállunk! - nézek rád vibráló szemekkel.
A két első ülést előrehúzom, hogy több hely legyen hátul, majd kinyitom a két hátsó ajtót, és feléd fordulok:
- Most pedig beszállunk hátra, és megbeszéljük az előzőeket.
Két oldalról beülünk, majd becsukjuk az ajtókat. Nem szólok semmit, csak hosszasan elmerengek az igazán szemérmetlen képet vágó arcodon.
- És most mi lesz? - Kérded szemtelenül.
Nem felelek semmit, csak határozottan rádöntelek a combomra. Még jó, hogy szoknyát viselsz. Könnyedén felhajtom, így magam elé tárul a tangás popsid. Ezt a látványt nem tudom megunni, még mindig gyönyörű. Érzem, ahogy közben elkezdesz a combomhoz dörgölőzni. Látom, hogy túlságosan is tetszik neked a helyzet, úgyhogy az egyik kezemmel a hajadat húzva hajtom hátra a fejed, a másik kezemmel pedig elkezdelek fenekelni. Nem túl erősen, de gyorsan és határozottan. Érzem, ahogy egyre forróbb a feneked, de te továbbra is csak kéjesen sóhajtozol. A hajadról átrakom a kezem a nyakadra, és két ujjam a szádba teszem. Érzem, hogy egyre intenzívebben dörzsölöd magad hozzám. Ahogy egyre inkább izgalomba jössz, úgy növelem a fenekelés erősségét. Néhány helyen el is kezdesz lilulni, de még mindig nem látom, hogy bármi kellemetlenséget éreznél, az endorfin tetőzik benned. Érzem, hogy a feneked már kellően lila, úgyhogy besegítek neked odalent. A bugyidat félretolva az ujjaimmal elkezdem a csiklódat izgatni. Nem telik hosszú időbe, hogy egy hatalmas orgazmusod legyen. Felültetlek, megcsókollak, majd szorosan megölellek. Halkan csak ennyit mondok:
- Egyszerűen képtelen vagyok téged igazán megbüntetni!
- Tudom, vissza is élek vele rendesen - feleled, majd még jobban magadhoz szorítasz.
Hozzászólások (0)