Három komoly szakításon vagyok túl. (Ez mondjuk 36 év alatt nem sok). Főként a nőknél ahol még 100 partner sem számít soknak. 🫣😩😄
Hányszor érdemes újrakezdeni valakivel a nulláról? És úgy hogy tudjuk mi magunk se vagyok tökéletesek? És olyan extrém vágyaink is lehetnek amire partnert se könnyű találni? 😟
itt ezen az oldalon is a egyedülálló férfiak teszik ki a nagyobb % ot. Hívjuk őket incelnek vagy bànathokinak? Nőkből kevesebb van. És értük meg a konkurencia harc. Ilyen vibris elkeseredett nőcik kevesebben vannak. Hívjuk őket femcelnek.
Vegyes érzések kavarognak bennem. Lehet túl negatív vagyok? Nyilván mindenki a boldog emberek társaságát kedveli. Nyugi.. tudok én boldog is lenni! Ha épp leszopnak 😆 Csak próbálom fel dobni a hangulatom. Ennyire nem vagyok bunkó meg faék típus.
kellemes napot nektek.
Hozzászólások (0)