Pont most

Minden egyes alkalommal úgy gázolok belé, mintha az utolsó lenne. Olyan ösztönvezérelten, önző módon, fröcskölve, csattogva, végeláthatatlanul, amíg már fáj, elvéve tőle mindent, amit csak találok rajta. Mintha az utolsó alkalom lenne, mert minden alkalom valóban az utolsó. Nincs legközelebb, nincs még egyszer, nincs majd máskor. Amit most nem tépek ki belőle, az sosem lesz az enyém. Amit most nem tud megadni, arra sosem lesz képes.