...mert önként lépsz a színfalak mögé

Egy csokor virággal várlak, nem egy szállal. Felsegítem a kabátod, és végig simítom a vállad. Téged festelek a képeimre. Gondolok Rád, amikor más azt sem tudja, hogy épp küzdesz. Felkérlek egy táncra, mert szeretem, ha igent mondasz. Kinyitom Neked az kocsiajtót, mert az udvariasság célja, hogy minden apró pillanatban emlékezzünk rá mindketten, hogy egy finom nő vagy.
Esténként pedig megerőszakollak. Mert hozzám tartozol. Az enyém vagy. Megerőszakollak, és közben vigyázok Rád.