Evéskultúra

Azt mondják, hogy az étkezési kultúrájából meg lehet mondani, hogy egy férfi milyen az ágyban. Nos, nem tudom, így van-e, de én a következőképpen szoktam enni:
a paradicsomlevest általában kikötözöm az ágyhoz, a vaníliás pudingot felpofozom, a kapros zöldbabfőzeléket rendszeresen arcon köpöm; a fahéjas palacsintát falhoz vágom, a rántott karfiolnak a seggére verek, a túrógombócot pedig gátlástalanul leszopatom. A meggybefőttet addig izgatom, amíg könyörög az orgazmusért, a kenőmájast seggbe kúrom, a rántott sajtot sült krumplival pedig végigöntöm forró viasszal. A főzött vaníliafagylalttal kinyalatom a seggem, a köménymagos káposztasalátának elverem a mellét, a kókuszreszelékes kürtős kalácsnak a torkára lépek, a sajtos-tejfölös lángost pedig nyilvánosan megalázom.