Várakozás
-Mindig várom, úgy, mint egy gyerek, csillogó szemmel, letörölhetetlen mosollyal...
igen, nedvesen, tele izgatottsággal. Nem számít mennyi idő telt el közben, két találkozás között, a szikra marad, a bugyim nedvesedik, a jelenléte sem kell hozzá, elég hozzá egy szava.
-Hívj!- vagy -Micsi?- mindegy, mit kérdez.
Van feltétlen szerelem, éppen megélem. Amikor mindegy mit csinál, mindegy mit művel, egyszerűen a tettei nem tudják befolyásolni az érzéseimet. Akkor sem, ha belém tapos, akkor...