Internetes társkeresés

Egyre inkább azt érzem, hogy nagyon távol áll tőlem a társkeresés ilyen formája. De az is lehet, csak én vagyok rosszul bekötve. Nem tudom.

Minden korábbi kapcsolatom, úgy kezdődött, hogy így vagy úgy egymásba botlottunk, és valamerre elindult a kommunikáció. Ha kölcsönös volt a vonzalom, akkor minden ment a magaútján.
Volt akivel nem is törekedtem rá, hogy kontaktusba kerüljek, mert látszott rajta, hogy nem keltettem fel az érdeklődését.
Volt akivel kifejezetten ellenszenvesek voltunk egymásnak, aztán néhány szóvaltást követően, ez teljesen az ellenkezőjére fordult. Egy közös volt mindben; a kommunikáció.

Ha nem is volt verebális kommunikació. De a test és az arc "beszélt". Ráadásul én egyébként is sokkal fontosabbnak tartottam mindig is a non-verbális kommunikációt.

15 éves korom körül nagyon antiszociális voltam, de ez pont az az időszak, amikor nem tudsz egyedül lenni. A vasútállomásokon, buszmegallókban, iskolában, boltban, kocsmákban, disco-kban, stb. mindenhol emberek vesznek körül. De én nem akartam, hogy bárki is hozzám szóljon, nem akartam beszélgetni senkivel. Csak egy dolgot akartam; azt, hogy HAGYJON BÉKÉN MINDENKI.
Ezért mindig úgy helyezkedtem, hogy távol legyek mindenkitől, de rálassak mindenre. (Mindig is szerettem tudni, mi zajlik körülöttem.) Aztán feltettem a fejemre a fejhalgatót és bömböltettem a zenét a walkman-emből.

Közben figyeltem az embereket, és úgy éreztem, egy teljesen más világban vagyok. Mintha kívül álló lennék.
Látam ahogy egy srác és egy lány beszélgetnek. Láttam, hogy a srác teljesen odavan a lányért. Viszont a lány testtartásán az látszott, hogy elzárkózik a sráctól, kényelmetlenül érzi magát és zavarban van. Közben észre vettem, hogy a tekintetével egyfolytában egy 5-6 méterrel odébb ülő másik srác felé pillantgat és ha összeakad a tekintetük elpirul, leszegi a fejét, és a hajába túr. A fiúnak pedig ez nagyon imponált. Kihúzta magát és a testével amennyire tudott, a lány felé fordult. A lány követte és ő is a fiú felé fordult. A srác, aki pedig beszélt hozzá nagyon boldog volt, mert azt hitte tetszik a lánynak.

Ezután egyre többet figyeltem az emberek non-verbalis kommunikációját, és mindent amit tudtam elovastam a témában. Érteni akartam, olvasni az emberekből. Még ma is tanulom. Egy élet kevés rá.

Sokkal jobban ismerem az embereket. Nehezebben vágnak át, de persze nagyképűen hangozna, és nem is lenne igaz azt állítani, hogy mindenkin átlátok.

De visszatérve az eredeti témához. Az internetes társkeresés számomra olyan, mintha vakon kellene keresztül jutnom egy sötét gyerekszobán, amiben szét vannak szórva a játékok, és ki kellene onnan hoznom a legjobb játékot, amiről fogalmam sincs hol keressem.

A valóéletben könnyen teremtek kapcsolatot, elég gyorsan el is nyerem az emberek bizalmát, amivel soha nem is élnék vissza. A legtöbben jól érzik magukat a társaságomban.
Összetett szemelyiség vagyok, jól alkalmazkodom, kevés ember van akivel nem jövök ki. Az emberi kapcsolatokban elég egyszerű vagyok. Mindenki azt kapja tőlem amit ad. Aki rendes, azzal én is az vagyok, viszont aki ártani próbal nekem az nagyon kösse fel a gatyáját.

De ha ez így van akkor miért itt keresek?
A kevés szabadidőm miatt, nem akarok olyan meddő kapcsolatokra energiát pazarolni, aminek a végén az derül ki, hogy szexuálisan nem passzolunk.
Sok nő vállal be olyan dolgokat a párjáért, ami számára rossz, vagy kényelmetlen.
Igen, dominánsként ez az, -egyik- ami tűzbe hoz. Az, ha a páromat irányítani tudom, ha rátudom venni olyan dolgokra, amit magától nem tenne. Az viszont még boldogabbá tesz, ha a végén rájön, hogy ez neki is jó. De nem rákenyszeríteni akarom az akaratomat. Nem manipulalni akarom. Nem az tesz boldoggá, ha kényszerből, mert nincs más választása megtesz nekem valamit és közben szenved.
Nekem az kell, hogy azért tegye meg, mert megakarja tenni értem, úgy hogy közben tudja, hogy van választása. Ő dönt és annak sincs következménye ha nem teszi meg. Ez nem az, amiért büntetés jár.

Szóval nem tudom, de legszívesebben feladnám a sok csalódás miatt, de a feladas meg nem szerepel a szótaramban. Úgyhogy...