Kapcsolati metrós utazás

Bár az időm kevés, de jut néha időm erről-arról gondolkodni.

A napokban az jutott eszembe, hogy nagyon sok emberi kapcsolat olyan mint egy metróhálózat.

Az emberek a felszínen találkoznak, kötnek barátságokat, kapcsolatokat, de amíg eljutnak egyik pontról a másikba a föld alatt közlekednek. A mozgólépcső viszi le és fel őket a felszínről a metro színtre és ott száguldoznak egyik állomásról a másikra. 

Maga a mozgólépcső azt valósítja meg, amikor az emberek találkozni tudnak az odavezető utat. A metro pedig a kommunikáció ami zajlik.

Odalenn a metrón száguldozik minden. Gondolat, vágy, álmodozások, félreértések, összehangolódás és veszekedések. MInden ami úgymond az emberi kommunikáció, egymás megismerésének és félreértésének helye.

A mozgólépcső pedig az a hely, ahol az embereknek lehetősége van a kommunikációt fizikailag is megérni. Azaz mennek találkozni, vagy épp jönnek el egy találkáról.

Csakhogy ennek a metrónak van egy nagy hibája. Nincsenek állomások kiírva, így az hogy valaki épp jó helyen lesz-e és jó időben sok-sok tényezőtől függ. El lehet tévedni. Figyelmetlenségből is, meg véletlenül is.Ha pedig rosszul kommunikáltak, félreértik egymást, vagy épp félre akarják érteni egymást, akkor nehéz megtalálni azt az állomást és azt a mozgólépcsőt amin odafenn a felszínen épp az az emberke lesz, akire vágyunk.

Igen, ilyen az életünk. Elég nehéz megtalálni azt a metro megállót, amit keresünk, azt a mozgólépcsőt ami nekünk kell és megtalálni azt aki odafent minket vár.

Nem lehetetlen.

És jó módszer, ha bízunk magunkban és bízunk a másik félben is, hogyha odalenn rosszul is kommunikáltunk, ha rossz irányba is mentünk akkor is idővel célba ér az, akit várunk!

Na és foroghatunk a felszínen a másikat hibáztatva, hogy nem talált oda időben.

És ez az a pont, ahol senkinek sincs igaza! :)