Vasárnapi gondolatok

Olvasom itt a blogokat, bejegyzéseket, és akad köztük bőven olyan, ami megfog, elgondolkodtat.

De az is elgondolkodtat, hogy mennyire sokan gondolkodnak úgy, hogy egy itt definiált "fogalom" igaz rá.

Igaz, hogy ő domináns, vagy épp szadista, közben más szemében ez a megfogalmazás sok vagy éppen kevés.

És azon pálcatörést is mellőzve, sokszor érezhető egyfajta fölény is egy-egy irásban. Ahogy a segélykiáltás is jelen van sokak gondolataiban.

Törékenyek vagyunk, nem egyformák, nem kategóriák.

Sokan keresik azt amit otthon nem kaptak meg. Mások meg épp azt amit megkaptak, de nem úgy ahogy otthon. Akad itt olyan is, aki itt megvalósítja azt az énképet, amit megfogalmazni se mer máshol, még magának se. De olvastam olyat is, aki magára húzott egy szerepet, a szerep miatt engedett, adott valakinek magából valamit de azt nem vette észre hogy ezzel hogy adott őrült dolgot vett el a másiktóll. Ahogy érezhető olyan is itt-ott hogy amikor neki kellene alkalmazkodni, az már nem fér bele az egóba.

Az pedig hogy akad egy-egy segélykiáltás, aminek az oka csak annyi hogy most az illetőnek kellene türelmesnek lenni magával, másokkal, mással abból is van.

Magam is törékeny vagyok természetesen, egyikünk se született valami titán külsővel-belsővel.

Keressük a boldogságunk. A párunk, szexpartnerünk, vagy csak valakit beszélgetni. A dolog ott kezd érdekessé válni, amikor másban látjuk azt ami redflag, ami ghosting alap csak ha valaki rávilágít hogy az elmúlt időszakban mennyiszer volt az adott személy pont redflag és kitartottak mellette ennek ellenére.