Valóság vagy fikció? - részlet

/*előzmény*/ ....


... mikor megcsörrent a telefonom, egyből tudtam, hogy ő hív. Nem akartam felvenni, de kitartó volt. Mikor felvettem, azt mondta:
- Rosszkislány voltam! Tudom, büntetést érdemlek, de mégis, most a segítséged kérem. Nem tudom bezárni az ajtóm, és félek egyedül. Gyere át kérlek, és segíts.
- A rosszkislányok tényleg büntetést érdemelnek, nem segítséget. Nem megyek!
- /*elmesélte miért volt rosszkislány, talán egyszer én is elárulom*/

Leraktam a telefont, és elindultam a szomszéd lakás felé. Ahogy beléptem az ajtón, rögtön megértettem, miért nem tudja bezárni. Kis lakás volt, könnyen átláttam az egészet. Ott állt a szobában. A fekete csipkés melltartója volt rajta, fekete csipketangával, fekete csipkés combfix, és a fekete kurvás tűsarkúja. A telefonja leejtve maga mellé a fölrde. A lábai terpeszben kifeszítve egy rúddal, ami a bokájához volt bilincselve. A kezei magasan a levegőben. Fogalmam sincs, hogy csinálta, de a falon futó csőhöz felkötözte a kezeit. A szája betömve. A puncijába pedig a kedvenc játékszerem dugta fel. Az asztalon fel voltak sorakoztatva a kéjes és vad eszközök. Vibrátorok, korbács, gyertya, elektromos stimulátor, mellbimbó csipesz...
Mögé léptem. Az egyik kezemmel a hajába túrtam és belemarkoltam. A másik kezem a vállára tettem, és lassan végig csúsztattam testén. A mellén, a hasán, az ágyékán, majd hírtelen megmarkoltam a puncijában lévő játékszert, és egyszerre rántottam rajta és a haján egyet. Aztán a fejét oldalra hátrafordítottam, amennyire csak lehetett, hogy a lássam a szemét. Látni akartam, hogy reagál, miközben a másik kezemmel lassan végig méregetem a kirakott játékszereket. Izgatottan figyelte minden mozdulatom. Először a vibrátorra tettem a kezem. Nem hozta túlságosan lázba. Aztán tovább csúsztattam. Az elektromos stimulátor már tetszett neki, felcsillant a szeme. Majd eljutottunk a korbácshoz. Megrezzent. A szemében félelem volt. Tovább siklott a kezem. Ekkor csalódottságot láttam a szemében. Pontosan erre számítottam. Visszatértem a korbácshoz. Elvettem az asztalról, majd elléptem tőle.

Megfogtam egy széket, és félig mellé, félig mögé tettem. Kivettem a szájából a szájpecket. Töltöttem magamnak egy whisky-t, majd leültem, és elkezdtem lassan kortyolni. Végig engem nézett. Azt várta, mikor büntetem már meg.

- Szereted a fájdalmat, igaz? - kérdeztem.
- NEM! - vágta rá határozottan.
- Ne hazudj nekem! - és a korbáccsal rácsaptam a fenekére. Felrezzent, de közben mosolygott. Az ajkába harapott.
- Na, próbáljuk meg mégegyszer! Szereted a fájdalmat, igaz? Szereted a szexuális kínzást.
- Miért szeretném? - kérdezett vissza.
Rácsaptam a hátára a korbáccsal.
- Nem értem, amit mondasz!
- Azt kérdeztem, miért szeretném, ha fáj?
Megint rácsaptam a korbáccsal. Most a combjára.
- Te nem tanulsz soha? - kérdeztem szigorú, de nyugodt hangon. De tudtam, hogy szándékosan értetlenkedik.
- De.
- De, micsoda? - és ismét a combjára suhintottam. Ezúttal kicsit erősebben.
- De, Uram! - felelten.
- Helyes! - majd közelebb húzódtam, hogy végig simítsam érzékien hosszú lábát. Összerezdült.

A korbács szárát a szájába adtam, hogy fogja meg nekem. Végig simítottam a tarkóját. A hátát. A fenekét. Majd megmarkoltam a vadítóan pirinyó tangáját, és erősen a fenekébe húzta. Talán egy kicsit fájt is neki, ahogy a puncijába vágott, mert az amúgysem alacsony tűsarkújában próbálkozott mégjobban lábújjhegyre állni. De nem sikerült persze. Előre nyúltam. Végig simítva a hasán a puncijához értem. Majd hírtelen az ujjaimmal rácsaptam. Aztán kivettem a szájából a korbácsomat, és az italommal együtt visszaültem a székbe.