Mindennek gyógyírja!

Megint egy régi, öt éves írásomat vettem elő, most valahogy úgy érzem, ez való a blogok népének. Megint fájdalom, gyűlölet és szomorúság lett úrrá a pixi kies tájain, a marakodás és egymás basztatása. De hol van ez a régi szép idők marakodásaihoz képest. És - mint annyiszor az oldal történetében - ennek is vége lesz, mert erre is létezik gyógyszer. Optimizmusom nem alaptalan, számos esetben láttunk már ilyet és meggyőződésem, hogy ha csak a placebo-hatás okán is, de az általam akkor ajánlott terápia segített. Nekem mindig szokott. Biztos vagyok benne, hogy most is fog Nektek is, lássuk hát!

**********

Felebarátaim!

Üzenetem van a számotokra, mégpedig megváltó, építő és az életet más mederbe terelő...

Az elmúlt napok szarok. Nem csak nekem, hanem mindenkinek, itt is panaszblog-áradat ontja a kínt, fájdalmat és gyűlöletet. Hiába nyitottam meg búslakodózsákomat, még ez sem használt és töredelmesen be kell vallanom Nektek, hogy reggelre átvettem magam is ezt a sok negatív ingert. Az utcán, munkahelyen paprikás, búval átjárt emberek. Itt a pixin is mit tapasztalok, a legrosszabb Tomcat-időket idéző gyereleafórumrólaztánüssüklegeci-jellegű infantilizmusok, melyekbe pironkodva vallom be, legénykoromban magam is belebocsátkoztam... Csalódott emberek, akik egymást hergelik, komment-hegyek és egy halom sértődés...

Szomorúan baktattam a lakásra a megbeszélt játékra Drága Játszótársammal... Arra gondoltam, hogy ebben a dögmelegben, ennyi negatívum után vajon feláll-e majd egyáltalán. Ehhez képest - hála lelkesedésének - annyira szép és emlékezetes három órát csináltunk egymásnak, hogy csak na! Az az igazi bilincsben szopatós, seggbebaszós, gecinyalatós, pofozkodós non-stop baszás, ami után megvilágosodva, új emberként tértem vissza Közétek, tele szeretettel és pozitivitással... !

BASSZATOK! Basszatok Barátaim! Im-ígyen szólott Zarathustra IM száján át Hozzátok, segítségül hívva a mennyek harsonáit és az angyalok kórusát! Álljatok párba, fröcsögjenek a nedvek, élesedjenek a sikolyok, a hörgések és ne hagyjátok abba egészen addig, míg Magatok is nem tértek vissza a fájdalom sötét ösvényéről a szeretet, a barátság és az elfogadás országútjára, melyet minden villanyfénynél jobban ragyog be önnön belső lángotok, hirdetvén a Tant mindenkinek, aki ezt a bolygót tiporja...!