Aprópénz

Talán egyedül vagyok abbéli véleményemmel, hogy egy valódi D/S kapcsolatban igazából semmit nem számítanak a megjelölt, "beikszelt", "kipipált" vágyak. És egy jól működő D/S kapcsolatban (legalábbis saját megfigyeléseim szerint) néha csak igen csekély átfedés van a bejelölt és megélt vágyak közt. De ez így is helyes.

Hiszen amikor valaki idejön, egy magányos individuum, egy ember önmagában, képekkel a fejében, a testtelen vágyakkal keveredett többnyire vizuális ingerekkel. Aztán elgondolkodik a nagy tengerben, hogy mi micsoda (sokan nem is mindent értenek, régi kedvencem például a "farmer", amiről sokan azt hiszik, hogy a lenvászon nadrág fétise, holott egész más), aztán egy pillanat alatt jön az iksz, vagy a nemiksz. El tudom képzelni, vagy nem tudom elképzelni?

Csakhogy az élet, a valóság ennek mintegy szöges ellentéte. Hiszen itt mindenki határokról beszél (most ne menjünk bele, hogy azok vannak-e, kimeríthetetlen, örök, de most csak érintőleges téma), mindenki arra vágyik, hogy éppen a képzelete kapjon szárnyra, annak a ketrecét feszítse szét valaki. Szubmisszív oldalról: jöjjön egy domináns, aki elvisz oda, ahol még nem voltam. És szerencsés esetben jön és elvisz, megmerít és felemel, úgy, ahogy soha nem képzelted és mindeközben olyan dolgokat teszel meg önként, amire korábban nem is gondoltál volna. És akkor mit teszel? Máshova ikszelsz? Akkor mi értelme volt? Nem szeretnék a folyamatos változásról szóló közhelyekkel operálni, de itt ez mégis fokozottan igaz.

A BDSM 90 %-ban figyelem. Minden konkrét játék, perverzió, ötlet, gyakorlati cselekvés és tett ebből következik, a figyelem aprópénzzé váltása, persze ugyanolyan értékben és súlyban. Ne a saját fejedben lévő képekre figyelj, hanem a másikra, ne a mások élményeit ismételd meg, hanem teremtsd meg társasan a sajátjaidat. Figyelj, a vágyak csak következményei ennek. Csak így juthatsz el a Hold árnyékos oldalára, amiről talán most még nem is sejted, hogy odavágysz. De odavágysz.

(2014)