Ki vagyok?

A minap ezt kérdezte tőlem valaki az első levelében. Szegény nem is gondolta, hogy rázúdítom majd az elmúlt néhány hónap minden keserűségét, negatív tapasztalatát. Tulajdonképpen nem is neki szólt, de egyszerűen jól esett kimondani és egyúttal elengedni az eddigieket. Ki vagyok? Valaki, aki már egy jó ideje próbálkozik olyan partnert találni, aki nem csak átmeneti megoldásnak használná. Aki van elég határozott és elszánt ahhoz, hogy igazán férfi legyen és vállalja a döntéseit.
Olyan partnert keresnék, aki önmagamért szeret, nem csak egy tárgyat lát bennem, akit elő lehet kapni, amikor hiányzik az a bizonyos plusz. Szeretném, ha úgy bánna velem, hogy az én igényeimet, személyiségemet is figyelembe veszi. Tisztában vagyok vele, hogy egymás megismerése egy hosszabb tanulási folyamat, de van elég időm, elszántságom. Hálás és ragaszkodó tudok lenni. Nagyon sokat tudnék adni annak, aki megtisztel a figyelmével, kitartásával.
Nem egy aláznivaló szolgalány vagyok, hanem egy egyenrangú társ, aki örömmel és önszántából mindkettőnk élvezetére hajlandó felvenni - csak a partnere számára - az alávetett szerepet.