Trauma

(Reakció erre: törölt blog)

Egyetértek az eredeti blogban leírtakkal, az én hozzászólásom kicsit másról szól. A legelső blog és az abból kiindult beszélgetések alapja lehetne a megértés és a meg nem értés. Aki vágyik az efféle élményre, vagy másképpen el sem tudja képzelni a létet és aki azt nem tudja elképzelni, hogy így is lehet élni, az sohasem fogja megérteni egymást. Beszélgetni, nyitottnak lenni a másik felé persze lehet és jó is, de amíg a konkrét vágy hiányzik a megélésre, addig sosem lesz köztünk és köztük megértés.

Hiába az elméleti ismeret, ha nem létezik rá a vágy.

Visszatérve a címre, mostanában rájöttem, hogy nem tudok mit kezdeni azokkal az emberekkel, akik nem szeretik a zenéimet. Mikor a szubokban realizálódik, hogy nálam nem az az első lépés, hogy dominaként használom őket, vagy szadistaként megkínzom őket, hanem az, hogy szeressék meg a K-popot, valahogy mindenki eltűnik, mikor kiderül, hogy ez nálam véresen komoly.

Nem értem meg őket, hogy miért nem értenek meg engem. Ezzel traumatizálják az én csodálatos, gyönyörűséges, szadista, domináns lelkemet!

Kérek érte buksisimit!