2023. 03. 10. 16:36 | Megjelent: 531x
Kezdők és "idióta haladók" figyelmébe!
Majd én betörlek, mert én vagyok a domináns!
Majd én betörlek, mert te vagy a szub (azért vagy)!
Majd én betörlek, mert a "Nagykönyvben" meg van írva!
Majd én betörlek, mert akkora az arcom, hogy még!
Majd én betörlek, mert ha erre sem vagyok jó, megroppan a szivárványos szappanbuborékom, amit magam köré húztam!
Kezdő dominánsként, mikor elkapnak a vágyak, az ember lát/hall/olvas (jó esetben) valamit, amiből kiválogatja azt, ami a gondolkodásmódjához és a vélt képességeihez közelebb áll és ebből fabrikál magának egy szamárvezetőt. Ahogy telik az idő és a szubok, rájön, hogy nem minden partner a szabálykönyvből ugrott elő, nem mindegyikkel lehet és érdemes ugyanúgy bánni. Jó esetben elkezdi megtanulni a szubokat és velük együtt Önmagát!
Néha belefut abba, mikor a választott partner jó lenne, de vannak olyan vágyai, amit a dominánsnak ki kell elégítenie, mert ezek a szubsága "feltételei" Lehet, hogy a másik félnek taszító, esetleg túl sok, túl erőszakos, de megpróbál felnőni a feladathoz és lassan elkezdi elveszíteni önmagát, mert nem a saját vágyait éli meg, hanem a másikét próbálja kielégíteni. Amikor a valakin uralkodás vágya erősebb, mint a józan ész és az önismeret és a szeánsz(ok) után rádöbben, hogy megfordult a "cituáció" ( "Kemény cituáció van, Főnök, de a kocival nincen cemmi!"), akkor pofánveri a valóság és az egója és előfordulhat, hogy agresszív, kérlelhetetlen hozzáállásba fordul a dominanciája, mert valahogyan meg kell mentse magát a szégyentől, hogy benyalt egy szubnak, holott ő fordítva akarta volna.
Kellő idő elteltével remélhetőleg újraépíti önmagát és megtanulja, hogy a saját dominanciája egyedi és olyan szubokat keres, ahol a vágyak közösek és egyik fél részéről sincs kényszer.
Amennyiben nem, akkor megmarad a sebzett vad szintjén és mérgezi, rombolja a leendő partnereit, akiket összehozott vele a szerencsétlenségük.
Egy ilyen lelki törést elszenvedett, megrabolt, bizonytalanná vált emberi lényt egy tapasztalt, bölcs Domináns képes visszavezetni a jó útra, türelemmel, tanítással visszaadni az önbizalmát, ha hagyja, de mint annyi mindenhez az életben, ehhez is szerencse kell, hogy találkozzon valakivel, aki időt szán rá és nem csak kihasználni, hanem a saját maga és a szub számára felépíteni akarja.
Tanuljuk meg dominánsként is, hol a helyünk a skálán, legyünk boldogok azzal akik/amik vagyunk, legyünk büszkék önmagunkra és ne akarjunk nagy mellénnyel olyanok lenni, amihez nincsenek meg a vágyaink vagy a képességeink, mert mindkét oldalnak kért okozhatunk vele.
Szvsz.
https://www.youtube.com/watch?v=g8nNWAlZEXk
Hozzászólások (10)
A BDSM egyre népszerűbb és egyre nagyobb a választási lehetőség, belefér pár elengedett dom ... van még bőven :D
Számomra ez a mondat az ami igazán összefoglalja mondanivalód lényegét.
Köszönet érte. Valóban veszélyes csapda ez egy domináns számára.
Teljesen egyetértek.
Kiegeszíteném azzal, hogy ez nem csak a BDSM-re igaz. Vezetőként képesnek kell lenni arra, hogy elismerd a beosztottjaid igazát, meg ha az szemben is áll a tieddel. Tanárként el kell ismerned, hogy néha egy-egy diákod föléd nő és te tanulsz tőle. Domként tudomásul kell venni, hogy nem mindenkire tudsz úgy hatni, ezt egyszerűen el kell fogadni. Ha ebből valaki önérzeti kérdést csinál, az valójában még nincs tisztában önmagával, nincs meg a kellő magabiztosság, ami a domináns lét alapja.
:)