Szerelem a BDSM-ben

a szubnak kínos. és az voltam már. ha jól emlékszem :)

voltál úrnő? :)

a méltóságot a viszonzatlan helyzetben is meg lehet/kell őrizni
(erről írtam)

a viszonzatlanul szerelmes domináns férfi (dom) nekem önmagában nem kínos
itt is azon múlik, hogyan viseli/viselkedik
(pl. ha kérdezgeti, hogy de miért nem mondod soha, hogy szeretsz, és megkapja rá a valós helyzetet feltáró választ, és nem tud ebbe beletörődni, akkor az pl. több mint kínos)

a méltósággal és emberien viselt viszonzatlanság nekem megrendítő, tiszteletre méltó

(ez már érthetőbb. előző hsz-ed kevésbé.)

tapasztalatból mondom, hogy ha az úrnő a szerelmes, a szub pedig nem, akkor az rendkívül kínos.
míg fordítva nem annyira. egy viszonzatlan szerelmes szub nagyon is belefér a sztereotípiákba. nem véletlen, hogy a blog is erről íródott.

ha már emberség, szerelem, erkölcs, entitás, függőség, fanatizmus, akkor idecitálom az egyik kedvenc sorozatomat.

https://moly.hu/konyvek/on-sai-scar

https://moly.hu/konyvek/on-sai-lucy

https://moly.hu/konyvek/on-sai-szurke-szobak

https://moly.hu/konyvek/on-sai-miogin-bazis

https://moly.hu/konyvek/on-sai-artur

úgy gondolom, fel kell nőni ahhoz, hogy az ember egy ilyen helyzetet kezelni tudjon. ember részről is, domináns részről pedig mindenképpen.

(azon gondolkodtam, hogy hogy van a "szerelem-koldulás" a "normálisoknál", és vajon ez másképpen van-e a dom-szub világban
a domináns szereppel nekem teljességgel összeegyeztethetetlen
azon elmélkedtem, a szubsággal vajon összefér-e?
a dominánsnak lehet-e vonzó?
és arra jutottam, ez is az a kategória, ahol az ilyenolyanságot felülírja az "embernek lenni" entitás)

oksa :)

nem, nem arra

ma hazafelé sétálva ugrott be az egész témával kapcsolatban :)

ha ezt a hsz-t az utolsó válaszomra írtad, nálam az önfeladás nem a büszkeség-nem büszkeség tengelye mentén fordul meg.

a büszkeséget néha érdemes átgondolni (tényleg büszkeség-e, ami valamilyen szinten esetleg tényleg kell, s nem rátartiság, pláne nem gőg), de a tartását-méltóságát őrizze meg az ember, akkor is, ha reménytelenül szerelmes
gondolkodtam ezen szub-viszonylatban (tehetem :)
szub is
mindenképp

olyan is van, hogy kölcsönös a szerelem, de nem tudják feladni önmagukat, ezért tönkremegy a kapcsolat

ellenpontot is hozzátenném a témához.
létezik olyan is, hogy az Úrnő szeret bele viszonzatlanul a szubba.

csak kérdezem: Miért veszít? (a többivel egyetértek)

Szia Antal,
Az a szép amikor érezzük, hogy nem vagyunk egyformák.
Részemről, a sub részéről feltétel nélküli. Nyilván egy többlépcsős folyamat eredményeként :)

Bocs, hogy beleszólok, de szerintem a szerelem feltétel nélküli.

Távol áll tőlem az alárendelődés, de amikor megismertem Őt, kerek lett a világ. Lehet fura, de azon járt az agyam, hogy most már akár el is patkolhatok, mert odaértem.

A megismerkedés.
Nem tudtam, hogy viszonozza-e, mégis éreztem. Neten ismertem meg de nem társkeresőn. Az első mondata után elfogott az émelygés a meleg, pedig nem tudtam ki van a NICK mögött. Ott hagytam a sz.gépet kimentem kávéért, annyira meglepett a dolog. Mire visszamentem eltűnt, meghalt a hub. Úgy hittem azzal vége. De nem bírtam aludni éjjel volt a legrosszabb, hátha ő is érzi, lehet hogy nő..... pár nap után elkezdtem keresni a NICK-t más hub-kon. Egyszer csak meglett, miután megbeszéltük ki kicsoda. Megkérdeztem "Te is ezt érzed?" "Igen ezt" válaszolta. Ez 2006-ban volt. Most a nejem.

Szia Ella,
Nem mindig ugyanaz természetesen, de sokszor bizony ugyanaz.
Próbálkozni lehet néha szétválasztani, vagy megtanulni másképp kezelni...idővel vagy megy vagy nem.
Egy olyan ember - mint amilyennek magamat is ismerem - aki a lelke mélyéből sub és alázatos, annak már eleve más a "rezgése", hogy így mondjam. Egy igazi sub mindig kicsit szerelmes az Urába.
S ezt feltétel nélkül, sokszor viszonzatlanul teszi.

a bizalom, a mélység, az érzelmi alámerülés és a nyitottság szerintem nem keverhető össze a szerelemmel. járhat hozzá nagyon közel, de nem biztos, hogy ugyanaz.

Mint sub számomra érzelem nélkül nincs alázat.
Érzelem kell ahhoz, hogy teljesen alárendelődjek, átadjam magam - Neki.
Meg kell nyílni teljesen, szinte meg kell semmisülni - Ő Előtte.
Számomra ezt jelenti a D/S. Bizalmat ébreszt, mely már önmagában is egy mélyebb érzelmi rész, ezt követően már vágyom, hogy Ő irányítson, vezessen. Csodálatos érzés és van úgy, hogy fájdalommal jár.
De ez olyan, amikor tanulunk járni....sokszor elesünk, fáj, de újból felállunk és megpróbáljuk....újra és újra. Ameddig nem megy.

haggyámán! :D

Mondjuk már ideje lenne felébredned. :DDD

mindenkinek köszönöm az értékes hozzászólásokat, ami magunknak és másoknak is segítséget és támpontot nyújthat múltra és jövőre egyaránt

valóban úgy korrekt, ha az ember nem árul zsákbamacskát és nem hiteget

ja, a kérdésedre nem válaszoltam.

folyamatosan érzékeltetni a szerelmes szubbal, hogy ez egyoldalú. szerintem ez így korrekt és hasznos. talán még élvezni is fogja a lelki gyötrelmet. közben meg persze jelezni, hogy tiszteli az érzéseit, ami jólesik és értékeli.
és amikor ezek után vége, akkor talán nem érzi úgy a szub, hogy 100 méterről zuhan a szakadékba. hanem csak 10 méterről.

nyelvújítók, kalandra fel! :)

szeretet, szerelem.
nekünk legalább két szavunk van ilyesmire. de milyen hatalmas a különbség a kettő között!
néhány szegényesebb nyelv egy szóval fejezi ki mindkettőt.

szerintem kettő is kevés.
úgy érzem, hogy a szub szerelme az úrnő iránt nem (ill. nem mindig) szó szerinti szerelem, hanem kellene rá külön szó. aminek ki kellene fejeznie a rajongást, tiszteletet, imádatot, szeretetet, szerelmet is. és a behódolást.

Szerintem lehet ezt okosan csinalni, nyilvan csak azutan, hogy az ember csalodott mar joparat, beleszeretett a dominans felbe stb.
Egy ido utan meg lehet/meg kell tanulni kezelni az ilyen helyzeteket, es az egesz egy dontes a szub reszerol.

Persze ehhez tenyleg budos nagy pofont kell kapni.

Szerintem nem zárja ki egymást a 2 dolog. Lehet elsőnek csak rajongás lesz eleinte de ha olyan beállítottságú mindkét fél akkor ez idővel átalakulhat valami mélyebb dologgá.

No ja. Én is azt hittem, hogy, pedig aztán dehogy. Csak kellett hozzá egy igazi. :DD

ha a saját szerelmeimre gondolok, a fele sem volt igazi. főleg birtoklásvágy volt, de attól még rohadtul megkínzott. :)

főleg, amíg rájöttem, hogy nem szerelem volt

Meg függő is...

Elvileg barki lehet szerelmes...es a szerelemnek is tobb megnyilvanulasa van...

Ez így van, de szerintem nem kategória/szubság függvénye.

A szerelem hormon jo (serotonin, dopamine, oxytocin).
Aki erzi, meg mindig szerencsesebb, mint aki nem. Mintha be lenne drogozva. Miert kene megelozni az erzelmeket? Jaaah, hogy az elvonasi tunetek vegett, ha majd vege? Valamit valamiert... Egy szub akkor valoban szub, ha minden porcikajat at tudja adni, beleertve a szivet-lelket is!

Részemről nem lehet kikerülni. Nekem szükséges az, hogy kötődjek a Dominsomhoz és ez bizony sok fájdalommal járt számomra az utóbbi időben.
Rajongtam Érte, nagyon sokáig nem tudtam elszakadni Tőle.
Lelki fájdalom ellenére, mindig visszatértem Hozzá.
Soha nem fog az én kötelékem elszakadni, pedig rángattam eleget, de csak megnyúlt, nagyon gubancos lett, de nem szakadt el.
Most úgy érzem, "ás jól érzem" hogy már nem is fog soha kibogozódni.

Képtelen lennék úgy engedelmességre, hogy hideg, rideg legyek.
Domináns szerintem más, Neki nem minden esetben szükséges a nagy és mély kötődés a szubjához.

Oké. De azért többségében túlélik. Túléljük. Mert nem csak a szub lehet szerelmes. Vagy szerelmesebb...

*kulturaltsag

Minden erzelem igy a szerelem is mindenkinek a sajat ugye/dolga/erzese.

Az h en szerelmes vagyok beled nem kotelezhet teged semmire. S ha ezt nem viszonzod azt nem vehetem sertesnek.

__________

Erzelmeinkert nem lehetunk felelosek mert nem tudatosak. Nem tudom eldonteni h holnaptol szeretlek vagy holnaptol nem szeretlek.

A viselkedesemet tudom eldonteni iranyodba, hogy hogyan viselkedek veled akkor ha viszont szeretsz, nem szeretsz vagy csak te szeretsz engem.

Ez mar kukturaltsag es intelligencia kerdese...

Az, nem kellemes tudat. Mindannyian tudjuk, egyszer véget ér valamilyen módon.

mocsok egy dolog ez így mindenhogyan. lehet azt kellene a másikba beleverni, hogy attól, mert viszonzatlan és attól, mert a D/s-ben rangban alul áll, attól a szerelem érzése természetes, mégha fájó is.

aztán, hogy ezzel mit tud kezdeni, már az ő dolga.

Így van, benne van. Persze előbb vagy utóbb veszít valamelyik, igazad van. Ritka eset, hogy együtt kerül egy pár a sárgaföldbe.

Valószínűleg. Azt meg ugyebár lehetetlen tudni, mi lett volna ha viszonzást kap. Nem lehet újra játszani a filmet.

(én azt gondolom, aki ilyenért öngyilkos lesz, az esélyes, más dologért is, nem a szerelemérzés az oka)

Igen, mert ahogy Ella írta “ felfogja-e azt a szerelmes fél, hogy valamit nem szabad éreznie, ami nem rajta múlik?”
Felfogja, és túléli. Vagy az öngyilkosság. Így értettem.

Megint a végletek! Miért kéne feltétlenül az öngyilkosságnál kikötni. A köztapasztalat szerint a többség igen nagy csalódásokat él túl. És "ami nem öl meg..." :)

Vagy csak még benne van aki így látja.

nem közhelyes és pláne nem elkenős szeretnék lenni, de ez attól függ, mit nevezünk szerelemnek
van, akiknél csakis valami kölcsönös dolog lehet
nekem az az érzés, mikor... szóval, az a nehezen leírható, de szerintem egyértelműen eldönthető érzés
és a bennem lévő érzés nem fog attól elmúlni, hogy a másik irántam nem érzi ugyanazt
(ha viszont kölcsönös, az nyilván szinteket repít kettejükön)

volt, hogy én szerettem csak, az én titkom is maradt, se nem terheltem volna vele a másikat, se nem adtam volna ki magam, de az érzés sokáig bennem élt
volt, hogy engem szerettek, én nem, egy darabig nem hitte el úriember (sose hitegettem), majd nem bocsátotta meg
nekem ezt dobta a gép

létezik úgy/azután szerelem, hogy az ember felfogja: a másik csak használja?

és ha felfogja?
az min változtat?
az érzésein nem hiszem

Fel kell fognia, különben tényleg csak az öngyilkosság.

Szerintem csak a hozzáállásán tud akaratlagosan uralkodni. Már aki tud. Szerencsére a többség igen, különben tele lenne öngyilkosokkal a temető. :)

Azt nem tudom, hogy egyforma van, vagy nincs. Azt tudom, hogy olyan van ahol nincs vesztes.

pont ezért van mindkét félnek felelőssége benne. vajon felfogja-e azt a szerelmes fél, hogy valamit nem szabad éreznie, ami nem rajta múlik? vagy csak a hozzáállásán van hatalma változtatni?

Nincs két egyforma mértékű szerelem. Még egy kapcsolatban sincs. Az egyik mindig jobban szeret. És az veszít.

Nincs két egyforma mértékű szerelem. Még egy kapcsolatban sincs. Az egyik mindig jobban szeret. És az veszít.

A baj az ha szerelem egyoldalú. Függetlenül minden mástól.

Szélsőséges esetben, öngyilkosság, gyilkosság, zaklatás, kiváltója lehet. Kevésbé a szélen csak egész életére nyomorgatja azt aki nem tud megszabadulni tőle.

Nincs jó választás. És gyakran akkor is kialakul, ha rideg, lelketlen, vagy akár embertelen az ember. Sőt...

Nem lehet elkerülni, Te is tudod, hogy az érzelmek világában és a BDSM-ben külön-külön is megfordulnak az előjelek és a kettő együtt...