Faraszto

Tegnap fejeztem be egy konyvet amin eleinte rohogtem utana sirtam. A vegen konyorogtem magamban hogy legyen mar meg a befejezes es zarjuk le mert nem a nevetes fajt hanem az idohuzas.

Volt benne egy fejezet ami arrol szolt h a rendorfonok egy veres nyelvtannaci volt aki minden reggel a megbeszeles alatt a nyomozok helyesirasi hibai miatt dobta vissza a jelenteseket.
Mindig azzal zarta a megbeszelest hogy a kijavitott jelenteseket masnap reggel ott akarja latni az iroasztalan.
A kollegak az idohuzast ugy oldottak meg hogy allandoan elloptak a rendorfonok iroasztalat es eldugtak valahol az epuletben. Hiszen ha nincs ott nem varhato el hogy legyen rajta valami.

A rendorfonoknek valami borzasztoan kimondhatatlan es leirhatatlan neve volt amit mindig mindenki hibasan ejtett/irt le es hiaba volt kimuvelt es elhivatott helyesiro a KORREKTOR ugy dontott hogy likvidalja mert amit/akit nem tudnak az emberek helyesen leirni olyan ocsmanysag nem letezhet es kesz! Mint ahogyan a helyesiro verseny legjobbjait ongyilkos merenylokent elkuldte a neki nem tetszo nevu/viseledesu/muveltsegu emberekhez es felrobbantatta oket.

Bumm...


Tanultam egy uj szot is: ÉVEKMÚLVÁTOR
Eddig ilyen nem volt de akar lehet is. Plusz pont jar annak es egy pacsi aki kitalalja mi az. :)

Mi ebbol a tanulsag?

Semmi. :)