Neked,Ikrem! :)

Tegnap főztem. Hosszú ideje nem kényszerből, hanem mert megkívántam. Sokan tudnak paprikás krumplit készíteni, de az enyém más. Ordítanak belőle az ízek, ráadásul hosszú lével, hogy a végén magamnak pürésíteni tudjam a krumplit. Azt mondtad üljek le, majd te megcsinálod, de szó sem lehetett róla.

- Tán azt gondolod, hülye vagyok és nem tudom megfőzni?!
- Nem, de elkészítem én.
- Nem, én fogom ízesíteni! Olyan lesz, amilyet én akarok, ahogyan én szeretem!

Egymás mellett tettünk-vettünk, míg az előkészítés zajlott. Amikor elkezdtek áradni az illatok, felálltam, felemeltem a fedőt és beleszimatoltam.
- Mmm…

Te nevettél rajtam, azt mondtad cuki voltam mint egy kisegér, amikor szaglászik.

- Készen van, menj takarítsd le az asztalt!
A konyhában csak két egymás felé fordított szék van, asztal nincs így a nappaliban ettünk, ami hálóként is funkcionál. Annyira vágytam már rá, hogy élvezettel belapátoltam az ételt, utána elfeküdtem az ágyon és néztelek, míg eszel.

- Told csak hátra a padot!
Kérdőn néztél rám, de megtetted.
- Még hátrébb!
Mikor elégnek ítéltem a helyet felálltam, ledobtam a párnámat a lábaid közé és odatérdeltem.
- Pocid nem fog fájni? – kérdezted.
- Ha nem rúgsz hasba, akkor nem.:)
- Mit csinálsz?
- Na mit gondolsz?! - Elővettem a farkadat és fölé hajoltam.
- És én így fogok enni?!
- Naná!

Hátrahúztam a bőrt a makkodon, rácsurgattam a nyálamat és lenyaltam. Hallottam, mikor nyeltél egy nagyot, majd visszafordultál az étel felé. Pont annyi helyed volt, hogy ráhajolj az asztalra és még elérd a tányért. Éreztem/láttam, ahogyan a szád felé mozdul a kezed és bekapsz egy falatot, ekkor durván és erősen megszívtam a farkad és a fogaimmal végigkarcoltam oda-vissza. Megmerevedtél; nagylevegő, szuszogás, mocorgás, rágás, nyelés. Utána mindig szünet: azon gondolkodtál merjél-e enni tovább, hiszen minden falat egy újabb tortúra.
Egy idő után úgy gondoltam, hogy eleget kínoztalak, elunva magam odalent visszafeküdtem az ágyra, de akkor kezdődött a játék másik fele. Néha felém pillantottál ám én tudtam, hogy rám tapadt a szemed, mikor bugyiban és melltartóban elkezdtem simogatni magam. Az egyik ujjamat bedugtam a számba azt a mozdulatsort imitálva, mikor a farkad volt ugyanazon a helyen. Majd kivettem és nedvesen-fénylőn végighúztam a testemen. Kiemeltem a kosarából ez egyik mellemet és körbecirógattam a bimbómat, hogy lásd ahogy büszkén ágaskodik. Incselkedve a tekinteteddel eljutottam a bugyimig, bedugtam az ujjam és figyeltem rá, hogy biztosan láthasd, ahogy körbe-körbe mozog. Már nem ettél, csak lestél, koncentrált figyelemmel.

- Befejezted? – kérdeztem.
- Igen.
- Akkor menj mosogatni!

Vigyorogva felálltál és elindultál felém egy csókra, de elszámítottad magad. Ahogyan fölém hajoltál a mellkasodnál fogva eltoltalak magamtól és keményen csattant a hangom:

- Mondtam, mosogatni!!!