Gyerekvállalási vágy említése az ismerkedés korai szakaszában
- VIP
- Van blogja
Van egy kérdés, ami mostanában nagyon foglalkoztat és szeretem benne kikérni minél több ember véleményét, meglátásait. Most ti vagytok a soron.
Pár here láttam egy videót Instagramon, ami egy első randi élményeit meséli el. A nő olyannyira nyílt lapokkal játszott, hogy elmondta, hogy ő mindenképpen gyereket akar, és ha a férfi erre nem nyitott, akkor ő nem is húzná többet az időt. Ő szereti ezt már az elején tisztázni, hogy lássa, hogy ugyanazok-e az elképzelések. Kb ez maradt meg belőle, a blog végére belinkelem, mert lementettem.
Nekem az első reakcióm a kiakadás volt. Hogy lehet ez már az első alkalommal téma?! Így letámadni a másikat és elvárásokat támasztani? Majd lenyitottam a kommentszekciót és megdöbbentem. A legtöbben egyetértettek a nő stratégiájával, mondván, hogy minél több átláthatóságot viszünk a randizásba, annál inkább sikerlül kirostálni azokat, akiket nem keresünk. Na de gyerekvállalást emlegetni már az ismeretség 42. percében?
Érett bennem pár napot a gondolat, majd egyre inkább teret adtam a gondolatnak, hogy mi lenne, ha ez lenne az elfogadott?
Arra jutottam, hogy ha én már az első pillanattól kezdve kommunikálnám, hogy én nem szeretnék gyereket, akkor kizárom a lehetőséget annak, hogy akár egy rövidtávú kapcsolat is kialakuljon. Nem hiszek a 'nagy Ő' intézményében. Sok társa van szerintem az embernek, és mindenki más-más életszakaszban, más-más intenzitással és más terjedelemben kíséri végig az életünket. Nem egy ember van csak, aki illik hozzánk és nem az a feladat, hogy ezt az egyet megtaláljuk. Hanem, hogy a jelenlegi helyzetünkhöz, lelki állapotunkoz és elképzeléseinkhez mérve megtaláljuk a számunkra ideális partnert. Szerintem.
Ha viszont valaki már az elején kijelenti, hogy ő pár év múlva babakocsit szeretne tologatni, akkor elvágja a lehetőségét egy könnyedebb, rövidebb távú kapcsolódásnak. Persze, értem én, hogy nem akarják az idejüket olyanra pazarolni, aki ezzel nem tud azonosulni, mert hát közben meg öregszünk, meg ég bennük a családalapítás vágya... Szóval ha valakivel szinte minden klappol, jól érzem magam vele, majd elmondja, hogy ő hamarosan apuka akar lenni, akkor nekem közölnöm kéne vele, hogy én meg nem akarok szülő lenni?
Helye van egy ilyen beszélgetésnek az ismerkedés elején?
Vagy amikor már a bemutatkozó levélbe bele van fogalmazva az igény, én meg néztem mint borjú az újkapura. Én egy ilyen férfinak nem leszek elég jó, nem leszek ideális.
Én nem házasodni akarok, nem gyerekeket akarok, hanem csak drága férfit, akit szerethetek, ölelhetek, akivel támogatjuk egymást és segítünk kihozni a másikból a legjobb énjét.
Nem része ez az ismerkedésemnek, de amikor valaki megemlíti ezt, akkor bekapcsol bennem valami vészvillogó és értetlenül állok a helyzet előtt.
Mindeközben megértem azokat, akik ezt a stratégiát alkalmazzák. Az ő egyik fő céljuk az életben, hogy gyerekük legyen. 30-40 éves korában az ember pedig egyre többször érzi azt, hogy kezd kicsúszni az időből. Nem akarják vesztegetni az idejüket, haladni akarnak, megtalálni a számukra legideálisabbat. Én ezt értem. De mindeközben furcsa számomra ezt a jelenség és kicsit fintorgok rajta minden alkalommal, mikor egy férfi már találkozás előtt(!), az első 24 órában közli, hogy babát akar.
Szóval kedveseim, akár gyerek, akár nem gyerek, mi erről a véleményetek? Hogyan álltok a kérdéshez? Mi szerintetek az elfogadott?
A videó, ami gondolkozásra invitált:
https://www.instagram.com/reel/DDfFewhSKf7/?igsh=MXYyZjExa2VyaHRtZQ==
Hozzászólások (14)
De nem működött a házasság jól, így szétmentünk és nem lett közös gyerek.
Mára már bizony nekem is kifejezetten fontos téma az, hogy a nő, akivel komoly kapcsolatot létesítenék, akarjon gyereket ! Mert ez nekem nagyon hiányzik az életemből és úgyis rámenne a kapcsolatunk, ha ő viszont nem akar. Persze első randin ezt nem feltétlen emlegetem, max puhatolózok :)
Túl sok időt és érzelmet pazaroltam el olyan emberekre, akikkel nem közös a jövőképünk.
A tágabb környezetemben tudok olyan kapcsolatokról, ahol az egyik fél számára több év kapcsolat/házasság után derült ki, hogy a másik nem akar gyereket, de addigra az illető elmúlt 40. Ami a férfiak esetén még a "menthető" kategória, de egy nővel szemben már kibaszás, hiszen jó eséllyel elúszott a gyermekvállalása. Szóval én nem csodálkozom, hogy van, aki ezt el akarja kerülni.
Amikor tindereztem, én becsültem azokat, akik a hosszútávú kapcsolat keresése mellett leírták, hogy ő amúgy akar vagy éppenséggel egyáltalán nem akar gyereket.
Egy kicsit ahhoz tudnám hasonlítani, mintha nem lennének speciális BDSM-társkereső platformok, hanem az amúgy elérhető helyeken keresgélnél. Szerintem ebben az esetben is valid kérdés lenne a részedről a másik felé, hogy amúgy te nem akarsz BDSM nélkül élni, szóval a másik nökje ki, hogy mi a viszonya vele. Ha pl. undorodik tőle, akkor feleslegesen ölsz időt és energiát egy ilyen alapokra épülő kapcsolatra.
Szóval, ha az illetőnek fontos a gyermekvállalás (vagy a gyermek-nemvállalás vagy bármi más, pl. külföldre akar költözni stb.), akkor szerintem érdemes már az elején tisztázni a másik féllel, hogy mit szeretnénk.
Ha neki ez a fontos és nem akar időt vesztegetni vagy rövid időn belül szorosan kapcsolódni valakihez, aki a számára fontos cél elé állhat, szerintem teljesen érthető.
Volt olyan nem is randim, random elkezdtünk csacsogni a spar kasszánál (robotpénztár előtti időben) aki kb a negyedik mondatában megosztotta, hogy három hónap múlva külföldre költözik.
A transzparenciával nincs gond, abból még soha nem volt félreértés.
Másrészről meg szomorú, hogy ott tartunk, hogy az első randin el kell dőlni mindennek. Nincs már izgalom a másik megismerésében, csak durr bele bum, és csodalkozunk, hogy drasztikusan csökken a házasságok hossza.
Én bírom az őszinteséget. Jó tudni már az elején minden fontos és kényes dolgot is a másikkal kapcsolatban.
De ez mindkét irányba és mindkét félre igaz. Teljesen elfogadható, hogy valaki ne higgyen a "nagy Ő"-ben, de az ellenkezője is, és akkor már nem jobb mindezt az elején tisztázni? Ha ez elmarad és esetleg nem ugyanúgy gondolkodik erről a két fél, hatalmas a kockázata annak, hogy az EGYIK fél végül iszonyúan nagyot fog csalódni - és ez lehet az a fél is aki csak időleges társat keresett az élete azon szakaszára, és végül belekényszerül egy életreszóló kapcsolatba mert "jött a gyerek".
Szóval mindkét felfogás helyénvaló és éppen ezért érdemes tisztázni az elején!
Szóval szerintem tökéletesen helye van az ilyen, és az összes komolyabb, távlatibb vágyakat bemutató beszélgetésnek, mert mindenki tudni fogja “mennyire állnak egy irányban” a vágyaik, terveik.
Persze kényelmetlen egy ilyen témát megbeszélni az elején, nekem se kényelmes újra meg újra elmesélni, hogy per pill max úgy tudnék tekinteni a gyermekáldásra, mintha elföldelhetném azt, amiért az elmúlt évtizedben güriztem, de inkább fogmosás ma, mint foghúzás 3 év múlva.